Új cikksorozatomban szeretném közelebbről is megismertetni veled a méltán népszerű El Camino de Santiago zarándokutat. A mai első részből megtudhatod, ki volt Szent Jakab, azaz Santiago és honnan kapta Santiago de Compostela városa a nevét.
Galícia az ókorban a “Finis Terrae” nevet kapta, hiszen az akkor ismert világ legnyugatibb pontja volt. Erre a “világvégi” helyre szegődött el Szent Jakab apostol, János evangélista testvére, hogy a jézusi tanítást hírül vigye az ott élő keltáknak, galíciaiaknak. Küldetése azonban nem sok sikerrel járt, így kényszeredetten úgy döntött, visszatér Jeruzsálembe.
Santiago szobra a róla elnevezett katedrálisban
Vesztére: a keresztényüldözés már javában folyt, ő pedig, sok más társával együtt, ennek esett áldozatául. 44-ben Heródes Agrippa Palesztinában megkínoztatta és lefejeztette, eltemetését pedig megtiltotta. Tanítványai viszont titokban, az éj leple alatt a tengerpartra vitték, ahol egy márványkoporsót rejtő bárkába fektették. A hajó egy kalandos utazás során, átkelve a tengereken, a római Galícia fővárosának kikötőjébe, Iria Flavia-ba érkezett. Ott egy erdőben lévő temetőbe helyezték a testét, sírja fölé pedig márványboltívet emeltek.
Mindez évszázadokra feledésbe merült, köszönhetően többek között a rómaiak hathatós közreműködésének, akik megtiltották a sír látogatását. 813-ban azonban egy Pelayo nevű remete énekszót hallott és tündöklő fényt látott a helyen, amit ezek után neveztek el Campus Stellae-nak, azaz Campo de la Estrella-nak (csillag mező). Innen ered a város mai, Santiago de Compostela elnevezése.
Pelayo nem tartotta magában a felfedezést, hanem azonnal Teodomiro püspökhöz sietett. Amikor a sírt feltárták, megtalálták benne Szent Jakab maradványait, beazonosítaniuk pedig a síron fekvő márványlapról sikerült. Ez óriási felfedezés volt, melyről a királyt is értesítették. Ő is a helyszínre látogatott, Szent Jakabot a királyság védőszentjévé emelte és kiadta az utasítást egy szentély építésére a sír fölé. Ezen a helyen emelkedik ma Santiago de Compostela katedrálisa.
Szent Jakab eldönti a csatát
A spanyolok aztán rengeteg erőt merítettek Szent Jakab “jelenlétéből” az arabok elleni reconquista folyamán. Olyan legendák születtek, melyek szerint néhány csata pozitív kimenetelét egy titokzatos fehér lovas döntötte el, aki nem volt más, mint Szent Jakab.
A zarándokok igazán a XII. századtól indultak el Santiago felé. Ekkor született a “Códice Calixtino” is, mely az első, instrukciókat tartalmazó könyvecske zarándokok részére. III. Sándor pápa Santiago de Compostela-t szent várossá nyilvánította, így Róma és Jeruzsálem rangjára emelte. Az úgynevezett “Szent Év” is azóta kerül minden évben megrendezésre, Santiago napján, július 25-én.
Forrás: http://www.red2000.com/spain/santiago/1histor.html
A következő cikkben megmutatom neked, hogy nem csak egy Camino létezik, amely Santiago-ba visz. Addig is, kövess a Facebook-on, ahol minden nap tartogatok számodra egy-egy érdekes, vicces vagy épp tanulságos spanyolos bejegyzést! www.facebook.com/spanyolonline
Galícia az ókorban a “Finis Terrae” nevet kapta, hiszen az akkor ismert világ legnyugatibb pontja volt. Erre a “világvégi” helyre szegődött el Szent Jakab apostol, János evangélista testvére, hogy a jézusi tanítást hírül vigye az ott élő keltáknak, galíciaiaknak. Küldetése azonban nem sok sikerrel járt, így kényszeredetten úgy döntött, visszatér Jeruzsálembe.

Vesztére: a keresztényüldözés már javában folyt, ő pedig, sok más társával együtt, ennek esett áldozatául. 44-ben Heródes Agrippa Palesztinában megkínoztatta és lefejeztette, eltemetését pedig megtiltotta. Tanítványai viszont titokban, az éj leple alatt a tengerpartra vitték, ahol egy márványkoporsót rejtő bárkába fektették. A hajó egy kalandos utazás során, átkelve a tengereken, a római Galícia fővárosának kikötőjébe, Iria Flavia-ba érkezett. Ott egy erdőben lévő temetőbe helyezték a testét, sírja fölé pedig márványboltívet emeltek.
Mindez évszázadokra feledésbe merült, köszönhetően többek között a rómaiak hathatós közreműködésének, akik megtiltották a sír látogatását. 813-ban azonban egy Pelayo nevű remete énekszót hallott és tündöklő fényt látott a helyen, amit ezek után neveztek el Campus Stellae-nak, azaz Campo de la Estrella-nak (csillag mező). Innen ered a város mai, Santiago de Compostela elnevezése.
Pelayo nem tartotta magában a felfedezést, hanem azonnal Teodomiro püspökhöz sietett. Amikor a sírt feltárták, megtalálták benne Szent Jakab maradványait, beazonosítaniuk pedig a síron fekvő márványlapról sikerült. Ez óriási felfedezés volt, melyről a királyt is értesítették. Ő is a helyszínre látogatott, Szent Jakabot a királyság védőszentjévé emelte és kiadta az utasítást egy szentély építésére a sír fölé. Ezen a helyen emelkedik ma Santiago de Compostela katedrálisa.

A spanyolok aztán rengeteg erőt merítettek Szent Jakab “jelenlétéből” az arabok elleni reconquista folyamán. Olyan legendák születtek, melyek szerint néhány csata pozitív kimenetelét egy titokzatos fehér lovas döntötte el, aki nem volt más, mint Szent Jakab.
A zarándokok igazán a XII. századtól indultak el Santiago felé. Ekkor született a “Códice Calixtino” is, mely az első, instrukciókat tartalmazó könyvecske zarándokok részére. III. Sándor pápa Santiago de Compostela-t szent várossá nyilvánította, így Róma és Jeruzsálem rangjára emelte. Az úgynevezett “Szent Év” is azóta kerül minden évben megrendezésre, Santiago napján, július 25-én.
Forrás: http://www.red2000.com/spain/santiago/1histor.html
A következő cikkben megmutatom neked, hogy nem csak egy Camino létezik, amely Santiago-ba visz. Addig is, kövess a Facebook-on, ahol minden nap tartogatok számodra egy-egy érdekes, vicces vagy épp tanulságos spanyolos bejegyzést! www.facebook.com/spanyolonline