Spanyolországhoz kapcsolódó magyar kifejezések, második rész.
Hablatyol
Kezdeném azzal a szóval, amely az internetes fórumokon nagy vitát váltott ki. Az egyik tábor szerint ugyanis egyszerű hangutánzó szórólbeszélünk, míg a másik tábor a spanyol ‘hablar’, azaz ‘beszélni’ ige átvett módosulására szavaz. Ha engem kérdeznének, én az utóbbiakhoz csatlakoznék. Hangutánzó szavaink ugyanis szó szerint hangokat utánoznak (zümmög, csattog, kattog, pattan, berreg, stb.), ez az ige viszont inkább egyfajta beszédstílusra utal. Akkor használjuk, amikor valaki beszéde érthetetlen, logikátlan számunkra. (“Mit hablatyolsz itt össze?”) Ha pedig hozzátesszük azt az érzést, amit első spanyolországi látogatásunk során átélünk (még ha tíz éve tanulsz spanyolul, akkor is lefagy a szoftver, ha a spanyol anyanyelvűek beszédét kell felfogni), a szó eredete is teljesen világossá válik. A spanyolok csak hablatyolnak, mi meg állunk a boltban/étteremben/buszmegállóban, és kétségbe vagyunk esve…
Spanyolfal
![]()
Mi csak paravánnak hívtuk az általános iskolában. Szürke volt, és rajzokat aggattunk rá, néha mögötte báboztunk. Akkor még nem gondolkodtam el rajta, miért is spanyol ez a fal. Sajnos nem túl sok támpontot találtam a jelentéséről, inkább a rokon értelmű szóról, a paravánról van információm. A paraván francia eredetű szó, jelentése ‘a szél ellen’ (paravent franciául). Spanyolul a neve biombo, ezzel sem lettem okosabb. Ha találsz róla infót, írd meg kommentben! Nekem egy tippem van: lehet, hogy köze van a színházhoz, esetleg vándortársulatok használhattak hasonlót, így honosodott meg a szó.
Spanyolnátha
![]()
Bár ma a nátha szinte egy bögre teával és egy marék C-vitaminnal gyógyítható, ne hidd, hogy minden válfaja ilyen ‘aranyos’ kis betegség! A spanyolnátha az 1920-as években több mint 50 millió halálos áldozatot követelt (ezzel lekörözte az első világháború áldozatainak számát), és a bolygó akkori lakosságának kb. egyötöde elkapta. A betegséget az influenza vírus egyik változata okozta.
Itt az elnevezés eredete elég egyértelmű: a járványról először Spanyolországból érkeztek hírek. Még maga a király, XIII. Alfonz is elkapta. Madridban minden harmadik emberre ráragadt a betegség, az országban összesen nyolcmillióan fertőződtek meg. Minden országban más elnevezést kapott, a spanyolok egyszerűen gripe-nek (influenza) hívták. Maga a vírus nem okozott halált és a szerencsésebbek három nap alatt kigyógyultak belőle, a szövődményként fellépő tüdőgyulladást viszont nem sokaknak sikerült kiheverni a kor higiéniás körülményei okán.
![]()
Hablatyol
Kezdeném azzal a szóval, amely az internetes fórumokon nagy vitát váltott ki. Az egyik tábor szerint ugyanis egyszerű hangutánzó szórólbeszélünk, míg a másik tábor a spanyol ‘hablar’, azaz ‘beszélni’ ige átvett módosulására szavaz. Ha engem kérdeznének, én az utóbbiakhoz csatlakoznék. Hangutánzó szavaink ugyanis szó szerint hangokat utánoznak (zümmög, csattog, kattog, pattan, berreg, stb.), ez az ige viszont inkább egyfajta beszédstílusra utal. Akkor használjuk, amikor valaki beszéde érthetetlen, logikátlan számunkra. (“Mit hablatyolsz itt össze?”) Ha pedig hozzátesszük azt az érzést, amit első spanyolországi látogatásunk során átélünk (még ha tíz éve tanulsz spanyolul, akkor is lefagy a szoftver, ha a spanyol anyanyelvűek beszédét kell felfogni), a szó eredete is teljesen világossá válik. A spanyolok csak hablatyolnak, mi meg állunk a boltban/étteremben/buszmegállóban, és kétségbe vagyunk esve…
Spanyolfal
Mi csak paravánnak hívtuk az általános iskolában. Szürke volt, és rajzokat aggattunk rá, néha mögötte báboztunk. Akkor még nem gondolkodtam el rajta, miért is spanyol ez a fal. Sajnos nem túl sok támpontot találtam a jelentéséről, inkább a rokon értelmű szóról, a paravánról van információm. A paraván francia eredetű szó, jelentése ‘a szél ellen’ (paravent franciául). Spanyolul a neve biombo, ezzel sem lettem okosabb. Ha találsz róla infót, írd meg kommentben! Nekem egy tippem van: lehet, hogy köze van a színházhoz, esetleg vándortársulatok használhattak hasonlót, így honosodott meg a szó.
Spanyolnátha
Bár ma a nátha szinte egy bögre teával és egy marék C-vitaminnal gyógyítható, ne hidd, hogy minden válfaja ilyen ‘aranyos’ kis betegség! A spanyolnátha az 1920-as években több mint 50 millió halálos áldozatot követelt (ezzel lekörözte az első világháború áldozatainak számát), és a bolygó akkori lakosságának kb. egyötöde elkapta. A betegséget az influenza vírus egyik változata okozta.
Itt az elnevezés eredete elég egyértelmű: a járványról először Spanyolországból érkeztek hírek. Még maga a király, XIII. Alfonz is elkapta. Madridban minden harmadik emberre ráragadt a betegség, az országban összesen nyolcmillióan fertőződtek meg. Minden országban más elnevezést kapott, a spanyolok egyszerűen gripe-nek (influenza) hívták. Maga a vírus nem okozott halált és a szerencsésebbek három nap alatt kigyógyultak belőle, a szövődményként fellépő tüdőgyulladást viszont nem sokaknak sikerült kiheverni a kor higiéniás körülményei okán.
