Quantcast
Channel: Spanyolország érdekességek – Spanyol határok nélkül!
Viewing all 126 articles
Browse latest View live

A turizmus világnapja – spanyol turizmus

$
0
0
Tudjuk, hogy Spanyolország gazdaságában a turizmus szektor nagy erőkkel képviselteti magát, talán ennek köszönhető, hogy az ország nem dobta be a törölközőt a válság hatására. Vajon milyen volt az idei szezon? Mit tudunk az idényről így szeptember végén? A szeptember 27-i Turizmus Világnap alkalmából kacsintottam rá az adatokra.
Az adatok alapján a spanyolok széles mosollyal örülhetnek az idei évnek, ugyanis összességében javuló tendenciákat találunk. Augusztusban például 2,4%-kal nőtt a külföldi turisták száma az előző év azonos időszakához képest, ennek eredményeképpen több, mint 14 millióan látogattak hozzájuk csak abban a hónapban!

El sem tudjuk képzelni, mekkora embertömeg áramlik be a madridi reptéren keresztül, de talán az is sejtet valamit, hogy a szívélyes külföldiek 10%-kal többet költöttek augusztusban, mint az előző évben, így Spanyolországban hagytak cirka 8 milliárd eurót! Ez fejenként mintegy 610 eurót, naponta majdnem 100 eurót jelent.

Szintén augusztusi adat, hogy a hotelek kihasználtsága 72%-os volt, ez tisztességesnek mondható, tekintve a hatalmas kínálatot. A turisták özöne összesen több, mint 41 millió vendégéjszakát töltött el augusztusban Spanyolországban.

Az egyetlen, ami aggodalomra adhat okot, a spanyolok nyaralási hajlandósága: az áprilisi adatok szerint, előző év azonos időszakához képest 25%-os volt a visszaesés. Azt hiszem, ez egyértelmű összefüggésben áll a gazdasági válság miatt kialakult helyzettel (munkanélküliség), és talán a spanyolok ahelyett, hogy külföldre mennének, inkább más régióban élő ismerőseiket, családtagjaikat látogatták meg vakáció gyanánt.

Egy júliusi cikk azt írja, Spanyolország rekordszámú külföldi turistára számít az idényben, legalábbis José Manuel Soria ipari, energetikai és turisztikai miniszter szerint. Az akkor rendelkezésre álló adatokból az derült ki, hogy csak júniusig 26 millió külhoni turista látogatott Spanyolországba, és már az az adat is magasabb volt az egy évvel azelőttinél. Nőtt az oroszok és az északi országokból érkezők száma, a szomszédok viszont, úgy tűnik, inkább a saját tengerpartjukat választották: a portugál és az olasz turisták kevesebben voltak. Az utasok 85%-a érkezett repülővel az országba.

A spanyolok legerősebb fegyvere a turizmus, fejlesztésére évről évre nagyon sokat költenek, de világosan látszik, hogy abszolut megtérülő befektetésről van szó. Kíváncsi vagyok, más országok ezt mikor veszik már észre…

És hogy miért is mennek a turisták Spanyolországba? Egy ezreléknyi magyarázatként itt van pár fotó!

Királyi Palota, MadridKirályi Palota, Madrid



Granada - La Alhambra palotaegyüttesGranada – La Alhambra palotaegyüttes



Barcelona - kilátás a Parc Güell-rőlBarcelona – kilátás a Parc Güell-ről



A Costa del Sol málagai részeA Costa del Sol málagai része



forrás:

http://www.iet.tourspain.es/en-EN/Paginas/indicadoresturisticos.aspx

http://www.hosteltur.com/114000_espana-registrara-2013-record-turistas-internacionales-preve-soria.html



Te voltál már Spanyolországban? Milyen tapasztalatokat szereztél turistaként?


Nemzeti italok I. – a spanyol sangría

$
0
0
Azt hiszem, a blog legnépszerűbb sorozatába csapok ma bele én, a megrögzött antialkoholista: megnézzük, milyen nemzeti italai vannak a spanyolajkú országoknak, milyen érdekességeket tudhatunk róluk. Elsőként Spanyolország népszerű italát, a sangría-t szeretném bemutatni, recepttel, hogy a jó hangulat garantált legyen a magyar bulikon is (ha rossz a zene)!
spanyol sangríaspanyol sangría

A sangría igazából erősen hasonlít az itthon gyümölcsbóléként emlegetett, alkohol- és gyümölcstartalmú partilére. Eredetéről nem sokat tudni, legalábbis kétféle verziót találtam. Az első szerint a szó spanyol eredetű és már a XVIII. század első évtizedében is fogyasztották az italt Spanyolországban. A második szerint viszont Angliából terjedt el a fogyasztása, pontosabban, az amerikai földrészre érkező angol telepesektől tanulták a spanyolok a készítését még a XVII. században, és az ital neve is az angol sangaree szóból származik, amit a spanyolok a “sangre” (vér) miatti áthallással, csak kis változtatással vettek át.

Bár sokféle sangría-ról találni receptet, az eredeti receptúra mégis csak néhány összetevőt említ. Az első és legfontosabb a vörösbor, hiszen a színe is innen származik (bár egyesek fehérborral is készítik, sangría blanca néven, micsoda perverzió). Az ajánlások szerint a 14%-os alkoholtartalmú, fiatalabb borok a legideálisabbak, és mivel úgyis hígítva lesz vízzel is, nem kell aggódni a macskajajtól. Aztán jöhetnek a déligyümölcsök, azaz a citrom, narancs, ezeket darabokra vágva, héjastul kell a lébe áztatni. Szezongyümölcsöket is apríthatunk mellé (például almát, barackot, banánt). A cukor állandó összetevőként van jelen, viszont óvatosan adagold, mert nem szabad nagyon édesre készíteni, legalábbis semmi értelme, ha elnyomja a citrusfélék savanykás ízét. A benne lévő gyümölcsök cukortartalmát is vedd figyelembe, azaz, ha csak citrusféléket teszel a lébe, akkor lehet picit több cukorral ellensúlyozni, ha viszont megy bele barack, banán is, akkor eleve édesebb lesz a végeredmény cukor nélkül is.

Végül lehet fűszerezni fahéjjal, és akkor színében, illatában eszünkbe fogja juttatni a téli forralt borokat, ez azonban csak illúzió, mivel a sangría mindig hidegen fogyasztandó, ez alapszabály!

Ha mindez megvan, érdemes pár órát állni hagyni, hogy a gyümölcsök kiengedjék levüket és a cukor rendesen elolvadjon. Ami a vizet illeti, két megoldás lehetséges: ha szénsavmenteset teszel bele, akkor már az elején hozzákavarhatod, ha viszont szénsavasat, akkor csak a végén add hozzá a léhez, hogy a buborék ne illanjon el a pihenésre szánt órák alatt.

Elterjedtek egyéb változatok is, ahol brandyt, likőrt adnak az egyveleghez, de az már nem az igazi spanyolos ital lesz…

Végül egy recept, mennyiségekkel:

- egy palack (750 ml) vörösbor

- 1 dl víz (ha szénsavas, csak a végén)

- 1 feldarabolt citrom

- 1 feldarabolt narancs

- késhegynyi fahéj

- 10 dkg cukor

- tetszés szerint 1 db egyéb gyümölcs (banán, őszibarack)

Mindent összekeverünk, pár órára állni hagyjuk. Meg lehet inni a sangría-t is, de a vitamin a gyümölcsben lesz. :) Jó bulizást!

Spanyol nyelvvizsga felkészítő CD-s tananyag itt: http://spanyolonline.hu/spanyol-nyelvvizsga-felkeszito

Embertornyok Katalóniában

$
0
0
Spanyolország rengeteg csodás katedrálissal, erőddel büszkélkedhet, melyek magas tornyaiból messzire ellátni. Alkalomadtán építenek viszont olyan tornyokat is Katalóniában, melyek, bár nem tartósak, biztos, hogy minden bámészkodó emlékezetében sokáig megmaradnak. Te hallottál már a katalán embertornyokról?
castell építés felülnézetbőlcastell építés felülnézetből

Nem másról van itt szó, mint a castell nevű (katalán szó, spanyolul castillo, azaz kastély) emberi építményekről, melyek Katalóniában és a Baleár-szigeteken terjedtek el, és nem múlhat el úgy városnap vagy helyi ünnep, hogy ne próbálnák ki erejüket, kitartásukat a toronyban részt vevők. Lényege, hogy az emberek egymás vállára állva igyekeznek minél több szintet létrehozni.

A torony három fő részre tagolódik: a legalul állók az alap (la pinya) alkotói, rájuk építkeznek a tronc szintjeiben részt vevők. Míg a legalsók alkotják a biztos alapot, addig a tronc-ból derül ki, milyen magas az építmény. A tetejére végül két gyerek mászik fel, és amikor egyikük meglengeti a karját, azt jelzi, hogy az építmény készen van, onnantól indul a lefelé mászás, mondhatni, a “bontás”.

A castell eredete már több, mint kétszáz évre nyúlik vissza, és egy vallásos ünnepen jelent meg először Tarragona tartományban. Pár év elteltével azonban különálló eseményként is létjogosultságot nyert és a környékbeli falvak, városok is átvették a szokást.

A furcsa sportban részt vevőket könnyen felismerhetjük a tömegben: alul fehér nadrágot és széles övet (az övre lépve másznak fel a magasabb szinten lévők), felül pedig színes inget viselnek, csapattól függő színben, melyre a csapat címerét varrják.

Mivel évszázadokra visszatekintő eseményről van szó, kialakult az a négy alap tulajdonság, amellyel minden casteller-nek, azaz résztvevőnek rendelkeznie kell.

Az első ilyen természetesen az erő (fuerza). Igen nagy fizikai erőkifejtést igényel még az a pár perces gyakorlat is, míg “felhúzzák” a tornyot. Az alul lévők tartják tulajdonképpen az egész konstrukciót, míg a felsőknek hajlékonynak és strapabírónak is kell lenniük, hogy gyorsan fel tudjanak a többiekre mászni, egyúttal a fölöttük lévőket is elbírják.

A második tulajdonság, mely nélkül nem lehetsz casteller, az egyensúly (equilibrio). Ahhoz, hogy az építmény stabilan álljon, nagyon erős egyensúlyérzékre van szükség.

Egy casteller alapvetően értékes is (valor). Mindenki más funkciót tölt be az építményben, és mindenki szerepe nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egész torony stabilan álljon. Azt hiszem, szép allegóriája is ez a gyakorlat a katalán nép összetartásának.

Végül, a negyedik tulajdonság a higgadtság (cordura). Nagyon ott kell lenni fejben, hiszen mások élete függ a te koncentráló képességedtől. Talán ennek a negyedik követelménynek köszönhető leginkább, hogy bár castell építés már a XVIII. század végétől zajlik, mindezidáig csak három halálos baleset történt.

Itt egy videó, mely az egyik csapat new york-i szereplését mutatja be, ahol nem mellesleg a torony mellett világrekordot is felállítottak:



Te láttál már castell-építést élőben?

Ha szeretnéd a nyelvvizsga magas tornyát sikerrel megugrani, ajánlom figyelmedbe nyelvvizsga-felkészítő CD-s tananyagomat, melyet itt rendelhetsz meg!

Tíz dolog, amit nem tudtál Rafael Nadal-ról

$
0
0
Hogy jóképű, az egyértelmű. Hogy tehetséges, azt bizonyítja minden mérkőzésén. Én most néhány érdekes tényt gyűjtöttem össze Rafael Nadal-ról, aki október eleje óta vezeti a férfi tenisz világranglistát.
Rafael Nadal teniszező - tenistaRafael Nadal teniszező – tenista

1. Rafael Nadal 1986. június 3-án született Mallorca szigetén, ahol jelenleg is él. Mondhatni, a maga 27 évével szemtelenül fiatal a profi teniszezők között, főleg, ha elért eredményeit nézzük.

2. Karrierje kezdetén úgy emlegették, mint a focista Miguel Ángel Nadal unokaöccsét, ez azonban hamar megváltozott, amikor tehetségével kivívta mindenki elismerését, egyúttal a saját nevet is.

3. Becenevei spanyolul: Rafa, Rafalet, el Rey de la Tierra, el Matador, el Gladiador. Ez utóbbi azért is találó, mert a Gladiátor című film a kedvence.

4. Tizenöt éves korában vált a világ legfiatalabb profi teiszezőjévé, aki meccset nyert, amikor egy nemzetközi tornán, melyet Mallorcán rendeztek, legyőzte az akkori világranglista 81. helyét elfoglaló paraguayi Ramón Delgado-t. Ő abban az időben a világranglista 762. helyén állt.

5. Egyszerű, szerény és érett fejjel gondolkodó fiatalemberként emlegetik a nemzetközi sajtóban, bár ennek némileg ellentmond hatalmas önbizalma és az, hogy sosem retten meg egy ellenféltől sem, legyen az bármilyen híres vagy technikás.

6. Kedvenc időtöltései között szerepel a horgászat, a golf és a Playstation. Talán ott is teniszes játékot játszik, ki tudja…

7. 2008 júliusában a Mallorcai Csillagászati Obszervatóriumból felfedeztek egy új aszteroidát, melynek a Rafaelnadal nevet adták. Azóta nem csak a pályán, hanem az égbolton is tündököl.

8. Kedvenc színei a narancssárga és a piros, kedvenc itala a Coca-cola, kedvenc étele a hal.

9. Szereti Anthony Hopkinst és Catherine-Zeta Jones-t, ha pedig nem a teniszpályát választotta volna, akkor focista lenne.

10. Találó mondása: “Mi peor rival es el próximo”, azaz: “A legrosszabb ellenfelem a következő”.

Tananyag webáruházunk vár minden érettségire, nyelvvizsgára készülőt! www.onlinetananyag.hu

Puskás Ferenc és a Real Madrid

$
0
0
Október 23-án indult az a pár hetes ünnepségsorozat Madridban, melyen a legendás magyar játékosra, Puskás Ferencre emlékeznek. Sosem voltam nagy focirajongó, ezért muszáj volt kicsit utánanéznem, ki is ez az ember, akit a világ minden táján nevén tudnak nevezni, akinél népszerűbb magyart nehezen találni. Kis összefoglaló Öcsiről és a madridi eseménysorozatról.
Puskás Ferenc labdarúgóPuskás Ferenc labdarúgó

Puskás Ferenc Budapesten született 1927. április elsején, de születésnapját április 2-án ünnepelte, az áprilisi tréfák elkerülése végett. Már gyermekkorában is minden szabadidejét a grundon töltötte, egy saját kezűleg varrt labdával. Ugorjunk ezután egy nagyot és nézzük, hogyan került Spanyolországba, mint focista!

Az 1956-os forradalom idején az Aranycsapat tagjaként Puskás épp egy BEK-mérkőzésen szerepelt Spanyolországban, de a forradalom kitörésének hírére úgy döntöttek, hogy nem térnek vissza rögtön az ott elszenvedett vereség után Magyarországra. Decemberben elutazott a csapat egy dél-amerikai turnéra, amelyet azonban a vezetés nem engedélyezett. Puskás és több más társa jobbnak látta Bécsben maradni, míg néhányan hazatértek.

1956 és 1958 között még el kellett szenvednie egy megalázó, a MLSZ által a FIFA-nál “kiharcolt” 18 hónapos eltiltást, ezután azonban a Real Madrid elnöke mellett sportigazgatóként dolgozó magyar szakember, Östreicher Emil kérésére a madridi királyi csapatban ajánlottak neki szerződést.

Ezzel nem csak Puskás pályafutásának csúcsa jött el, hanem a spanyol klubé is: győzelmekkel és gólkirályi címekkel tarkított évek következtek 1958 és 1966 között. Puskás egyébként súlyfelesleggel érkezett a klubhoz, ráadásul már túl volt a 30. születésnapján, de ő akadályok helyett a lehetőséget látta meg a helyzetben és hamar formába hozta magát.

A Real Madridban Puskás 261 meccset játszott, 242 gólt lőtt. (Ő a XX. század abszolút gólkirálya, ha összes mérkőzésének góljait összeadjuk: 528 meccsen 512 gól.) Legcsillogóbb meccse a madridiakkal valószínűleg az 1960-as BEK döntő, amikor négy gólt lőtt az Eintracht Frankfurt ellen, ezzel a csapat 7:3-ra győzött.

Puskás 2006. november 17-én hunyt el itthon, de egykori spanyol klubja nem feledkezik meg róla. A több hetet felölelő ünnepségsorozat egy mellszobor avatással kezdődött, de a közönség a Puskás-hetek alatt nyitva tartó kiállítást is szemrevételezhet, amelyen a játékos saját tárgyai, elismerései tekinthetők meg. Valdebebas-ban barátságos mérkőzést játszik majd a felcsúti Fundación del Madrid alapítvány csapata és ugyanezen alapítvány spanyolországi tagintézményeinek válogatottja. Az első napokban fórumot is tartottak, melyre meghívták Puskás – vagy ahogyan a spanyolok hívták, Pancho – családját is.

November 25-én zárul az ünnepségsorozat, mely egyben szimbolikus dátum is: a legendás, Anglia elleni 6:3-as Aranycsapat-győzelem dátuma.

Azt hiszem, igazán szép gesztus a spanyolok részéről az egykori kiváló focista emlékezete. Talán kis nosztalgia, kis múltba vágyás is lehet benne. Az ötvenes, hatvanas évek legjobb focistái még a mai világranglistákon is előkelő helyeken szerepelnek. Akkoriban egy focista még csak a focinak élt, nem selyemfiúként tevékenykedett szabadidejében, és nem azzal versenyeztek, ki kér többet egy márkás parfüm reklámjáért, hanem hogy ki tud több gólt bevarrni az ellenfélnek. Érdemes a forrásként megjelölt spanyol cikk kommentjeit is olvasgatni, mert onnan is világosan látszik, hogy az emberek szívesen emlékeznek a hajdani nagyokra, még ha több évtized telt is el azóta.

Forrás

http://futbol.as.com/futbol/2013/10/07/primera/1381147398_806867.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Pusk%C3%A1s_Ferenc

Talán te is olyan világjáró magyar vagy, mint Puskás Öcsi volt? Spanyol szókincsfejlesztő e-tanfolyamom kezdők számára készült, harminc lecke szószedettel, házival, megoldókulccsal, hanganyaggal – azt hiszem, ettől te is előbb szólalsz meg spanyolul! Katt ide a feliratkozáshoz!

A leghíresebb spanyol barlang

$
0
0
Van egy barlang Spanyolországban, amely annyira híres, hogy el kellett készíteniük a teljes másolatát, mielőtt az eredetit tönkreteszi a látogatók áradata. Az 1800-as évek második felében végigment a klasszikus szakaszokon: felfedezés, publikálás, kételkedés, gúnyolódás, elismerés, hírnév. Íme, az Altamira-barlang története!
Altamira-barlang, SpanyolországAltamira-barlang, Spanyolország

Modesto Cubillas épp vadászaton járt 1868-ban, amikor a kutyája sziklák közé szorult. Kiszabadításakor arra lett figyelmes, hogy az eb valójában egy régi barlang bejáratát találta meg. Nem merészkedett be, és mivel a környék tele volt hasonló üregekkel, ennek nem tulajdonított jelentőséget a terület birtokosa, Marcelino Sanz de Sautuola sem. 1879-ben viszont vette a fáradságot és feltárta az üreg bejáratát, mert a ’78-as Párizsi Világkiállításon őskori kovaeszközöket látott, és gondolta, hátha talál benn hasonlókat. Szerencsére magával vitte nyolc éves lányát is, aki, míg a papa a barlang bejáratának kiszélesítésével foglalatoskodott, beljebb merészkedett az üregben, és megtalálta az első rajzokat: bölények, mamutok, szarvasok, vaddisznók élethű ábrázolását színpompás képeken.

Sautuola egy geológus barátját is beavatta a felfedezésbe, ketten pedig hosszabb, rajzokkal illusztrált tanulmányt írtak a barlangrajzokról, melyet egy 1880-as lisszaboni kongresszuson is ismertettek. Ott viszont csak gúnyos megjegyzéseket kaptak, elsősorban kedves francia kollégáiktól (akármilyen felfedezésről olvasok, mindig a franciák hátráltattak mindent, de komolyan), akik azt állították: lehetetlen, hogy őskori rajzok ilyen tökéletes állapotban megmaradjanak, a festmények biztosan rendelésre készültek.

A francia kétkedők viszont a rá következő évtizedekben kénytelenek voltak nyilvánosan bocsánatot kérni, ugyanis a környéken egyre több hasonló barlang került feltárásra. 1902-ben a legnagyobb kétkedő nyilvános cikkben kért bocsánatot az akkor már több, mint egy évtizede halott Sautuola-tól, és lányának ígérte meg, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy édesapját ismerjék el hivatalos felfedezőnek.

Ami a barlangrajzokat illeti, a tudomány jelenlegi állása szerint azok a magdaleni kultúra idején keletkeztek, mintegy 15-17 ezer évvel ezelőtt. A környék számos más barlangja is várja a látogatókat, mint például a Cueva de Sopeña, a Cueva de Covalanas vagy a Cueva de Chufín. Az Altamira-barlang 1985-ben felkerült az UNESCO Világörökségi listájára. A másolatként felépült múzeum nem csak a barlangban fellelhető rajzok hű mását mutatja be, hanem rendelkezik egy igen bőséges, őskort taglaló könyvtárral is, valamint helyet kapott benne egy kutatási központ is. Itt a hivatalos oldal: http://museodealtamira.mcu.es/

Kíváncsian várom azok hozzászólását, akik már meglátogatták az Altamira Múzeumot! Hogy tetszett, milyen volt?

Tíz spanyol szent – I.

$
0
0
A Múlt heti Mindenszentek ünnepe apropóján megnéztem, hány szenttel büszkélkedhet Spanyolország. Nos, legyen elég annyi: több, mint százzal. Közülük szeretnék bemutatni néhányat. Változatos életpályák, a végeredmény viszont mindenkinél ugyanaz: szentté avatás. Neked melyikük a legszimpatikusabb? Első rész.
1. Ávila-i Szent Teréz (Santa Teresa de Ávila)

Kedvenc Bernini-szobrom hősnője 1515-ben született Ávila-ban. A kármelita rend megreformálójaként tartják számon, emellett pedig híresek misztikus elmélkedései is, amelyeket két súlyos betegsége alatt írt. Annyi reformot vitt végbe, hogy az Egyház a végén már megvonta tőle a további reformintézkedések véghezvitelének jogát. Írásaiban önmagát esendő, bűnös embernek vallja, aki ugyanakkor nincs híján a gyakorlatias énjének sem. Tőle való az idézet: “Teresa, sin la gracia de Dios, es una pobre mujer; con la gracia de Dios, una fuerza; con la gracia de Dios y mucho dinero, una potencia” – azaz: “Teréz, Isten irgalma nélkül: csak egy szegény asszony; Isten irgalmával: erő; Isten irgalmával és sok pénzzel: hatalom.” Találó. :) Teréz 1582-ben halt meg.

Bernini: Szent Teréz extázisaBernini: Szent Teréz extázisa

2. Szent Kaszilda (Santa Casilda de Toledo)

Izgalmas, de legalább annyira titokzatos életpályája volt. Toledo arab (mór) királyának lányaként az iszlám híve volt, mégis nagy együttérzéssel fordult a keresztény börtönviseltek felé, akiket hitük miatt csukatott rács mögé az édesapja. Rendszeresen elosont hozzájuk némi elemózsiával a börtönbe. Egyszer hazafelé apjával találkozott, aki kérdőre vonta, merre járt. Ő azt válaszolta, rózsát szedni. Az apja sejtette, hogy nem mond igazat a lánya, ezért kérte, mutassa meg a köténye tartalmát. Ő kinyitotta a kötényt – és kenyér helyett valóban rózsák voltak benne! Casilda végül betegsége miatt térhetett át a keresztény hitre. Súlyos betegségéből, egy látomása szerint, csak egy keresztény szent forrásánál gyógyulhat ki. Apja elküldeti őt oda, és tényleg elmúlik a betegsége. Hosszú életét a szegények segítésének szenteli.

3. III. Szent Ferdinánd (San Fernando III)

Harcos király, akinek legfőbb érdeme a spanyol területek visszahódítása az araboktól. A XIII. században élt és uralkodott, rengeteget háborúzott, legfőbb érdeme Sevilla és Córdoba visszahódítása. A córdobai Mezquita katedrálissá alakítása is az ő korszakában történt. Országszerte püspökségeket alapított, lerakta a salamancai egyetem alapjait. A sevillai székesegyházban temették el, sírja körül sok csoda történt. Teste máig kiváló állapotban van, így cirka 750 év távlatából, melyet minden május 30-án közszemlére is tesznek San Fernando ünnepén.

Szent Ferdinánd testeSzent Ferdinánd teste

4. Loyolai Szent Ignác (San Ignacio de Loyola)

A “gazdagságból a szegénységbe” életív nála is szépen megmutatkozik: előkelő családba, kastélyba születik, de egy balesete folytán, melyet háborúban szerez, ágyba kényszerül hónapokig. Ez alatt olvas szentekről és a Bibliát is tanulmányozza. Elhatározása, hogy ő maga is Jézust kövesse, egyre erősebb, még egy szentföldi zarándoklatra is eljut. A Jézus Társaságát, amely nem más, mint a jezsuita rend, párizsi tanulmányai során megismert barátaival alapítja. Céljuk a szegénység, a szegények istápolása és a katolikus tanok terjesztése. Mire Ignác meghal 1556-ban, rendje már 1000 tagot számlál, akik Indiától a dél-amerikai gyarmatokig mindenütt jelen vannak.

5. Keresztes Szent János (San Juan de la Cruz)

Ami a kármelita apácáknak Szent Teréz, az a szerzeteseknek Keresztes Szent János. A két szent ismerte egymást és együtt reformálták meg a kármelita rendet, törekedtek a minél egyszerűbb, minél puritánabb szabályzat kialakítására. Életében minden mindennel összefügg: Terézen kívül hatással voltak rá a jezsuiták is. Mezítlábas szerzetesként is emlegették az ő rendjébe tartozókat, annyira drasztikus volt a váltás az “eredeti” karmelita szerzetesek életmódjához képest.

Második rész holnap!

Tíz spanyol szent – II.

$
0
0
Álljon itt újabb öt spanyol szent. Régiek és még régebbiek, mártírok és született vezetők – a lista olyan vegyes, hogy biztosan mindenki talál rajta szívéhez közel álló szentet.


6. Szent Lőrinc (San Lorenzo)

A római kor egyik mártírja volt. Tudjuk, hogy a kereszténység korai időszakában sokaknak kellett meghalni a keresztényüldözések miatt. Lőrinc az akkori római pápa egyik diakónusa volt, az ő felelőssége alá tartozott az adományra szánt javak és pénz szétosztása. Amikor a pápát és négy diakónust egy mise alkalmával megölték a római császár katonái, Lőrinc is tudta, hogy csak napjai vannak hátra. Róma pogány vezetője ráparancsolt, hogy gyűjtse össze az egyház kincseit, pénzét, és adja át neki, mert a császár hadba indul, kell hozzá anyagi fedezet. Lőrinc három napot kért a javak összegyűjtésére. Három nap múlva aztán odaküldte a vezetőnek az összes szegényt, utcagyereket, leprást, mint a katolikus egyház legnagyobb kincseit. A megcsúfolt vezető bosszúból kegyetlen halált szánt Lőrincnek: elevenen égették meg. Ő, mivel már várta a találkozást az Úrral, nagy lelkierővel viselte a kínzást, és közben megszólalt: “Ez a felem már átsült, meg kéne fordítani.” Hát így viccelődött egy szent a III. században…

7. Sahagúni Szent János (San Juan de Sahagún)

Az Ágoston-rendi szerzetes Salamanca védőszentje. A súlyos betegség, mint motiváló tényező a rendbe való belépésre, nála is megtalálható: kigyógyulása után áll be az Ágostoniak közé. Két csodatétel is kötődik a nevéhez Salamancában. Az egyik, hogy egy kisfiú kútba esett, János pedig a csodálatos módon meghosszabbodott derékövével húzta ki őt. Az utca neve, ahol ez megtörtént, a mai napig Pozo Amarillo. A másik csoda egy megvadult bikával esett meg, amely Salamanca utcáin randalírozott egy ünnepen. Amikor egy édesanyát vett üldözőbe, aki kisgyermekével menekült előle, János a bika elé állt és rákiáltott: “Tente, necio”, azaz kb: “Csillapodj, tudatlan!”. Annak az utcának a neve a mai napig: Tentenecio.

San Juan de Sahagún szobra SalamancábanSan Juan de Sahagún szobra Salamancában

8. Szent Lukrécia (Santa Lucrecia)

Egy félig elfeledett szentet tisztelhetünk a személyében, aki még a rómaiak idején halt mártírhalált a Diocletianus császár rendeletére kezdett keresztényüldözések alatt. Halála után nagy tisztelet övezte Méridában, ahol meghalt, legalábbis akkori beszámolók szerint még bazilikát is emeltek neki a városban. Az arab hódítással azonban szép lassan kikopott az ő kultusza is, az arabok 700 Spanyolországban töltött éve pedig épp elég volt ahhoz, hogy távozásuk után a Santa Lucrecia-tisztelet és hagyomány ne tudjon újra feléledni.

9. Keresztes Szent Angéla (Santa Ángela de la Cruz)

Egy majdnem kortárs szent, akit Sevillában és egész Andalúziában szentként emlegettek már életében is. Miután gyengélkedő egészsége miatt nem bírta volna a zord apáca-életet, úgy döntött, világi apáca lesz. Egész életét a szegényeknek szentelte, létrrehozta a “Compañía de la Cruz” nevű szervezetet (A Kereszt Társasága), ahol szegényeket, betegeket istápolt társaival. A rend sokat tett az andalúz nélkülözőkért, talán ennek is köszönhető, hogy nem sokkal halála után már utcát neveztek el róla Sevillában, az akkori antiklerikális légkör ellenére.

Santa Ángela de la CruzSanta Ángela de la Cruz

10. Borja Szent Ferenc (San Francisco de Borja)

1510-ben született, ő aztán tényleg megtapasztalta az élet minden oldalát. 19 évesen, már a spanyol királyi udvar szolgálatában nősült meg, nyolc gyermeke született. Márki címet is kapott a királytól, de amikor felesége 1546-ban meghalt, ő inkább a jezsuita rendet választotta, lemondva minden földi címéről és rangjáról. Fáradhatatlan szervező és született vezető volt, ezért itt sem úszta meg a préposti kinevezést, melyet haláláig viselt. Ő alapította meg Európa első jezsuita kollégiumát és még húsz másikat is.

Forrás: http://www.santopedia.com/santos-nacidos-en/espana

Neked melyik szent élete tetszett leginkább? Miért?


Tizenöt alapszó spanyol országismerethez

$
0
0
A nyelvvizsga egyik tétele, hogy mutasd be a célnyelvi ország szokásait, kicsit légy képben a kultúrájával, földrajzával kapcsolatban. Ehhez szeretnék ma egy mini-lexikont összeállítani neked tizenöt alapszóval, valamint azok magyarázatával magyarul és spanyolul. A spanyol kultúra esszenciája itt!
abanico - legyezőabanico – legyező

1. Flamenco – spanyol tánc, általában szólóban táncolják. Állandó hangszer a gitár, gyakran használnak kasztanyettát is hozzá. Turisták számára tartanak flamenco-esteket az ún. tablao de flamenco-kban, azaz flamenco kocsmákban. – Es un baile español que generalmente se baila solo. El instrumento que lo acompaña es la guitarra, pero muchas veces se usan las castañuelas también. Para los turistas se dan veladas de flamenco en los llamados tablaos de flamenco.

2. Tapas – falatkák, melyek sonkából sajtból, olivabogyóból, tenger gyümölcseiből állnak. Előételként fogyasztják. Spanyol bárokban kedvelt étel. – Son bocados que se preparan de jamón, queso, aceituna o mariscos. Se consume como entremés. Es una comida preferida en los bares españoles.

3. Paella – eredetileg Valenciából származik. Alapja a rizs, melyet csirkével vagy tenger gyümölcseivel egészítenek ki és tartalmaz zöldségeket is. A sáfrány miatt színe sárga. – Su origen es de Valencia. Su base es el arroz que se completa con pollo o mariscos y también se le añaden verduras. Su color es amarillo gracias al azafrán.

4. Sangría – vörösbor és gyümölcslevek keveréke, mely kedvelt frissítő nyáron. Tartalmaz narancsot, almát, őszibarackot, de rengeteg verziója létezik. – Es una mezcla de vino tinto y zumos que es un refrescante popular en verano. Contiene naranja, manzana y melocotón, pero existen una multitud de versiones.

5. Corrida de toros – jellegzetes spanyol esemény, melyet mindig a Plaza de Toros arénában rendeznek. Ceremónia, melynek évszázados hagyományai vannak. Ellenzői szerint brutális és nem ad hozzá semmit a spanyol kultúrához. Katalóniában például már nem rendeznek bikaviadalokat. – Evento español especial que siempre se organiza en la Plaza de Toros. Es una ceremonia con tradiciones de varios siglos. Según sus oponentes, es brutal y no añade nada a la cultura española. En Cataluña por ejemplo dejaron de organizar corridas.

6. El Camino – híres zarándokút, mely Spanyolország északi részén vezet végig. Célállomása Santiago de Compostela, ahol a legenda szerint Szent Jakab apostol sírja található. A zarándokok különböző okok miatt járják végig, mint például vallási okokból, elmélkedésből vagy hogy kipróbálják testi és szellemi erejüket. – Ruta de peregrinos famosa que pasa por el norte de España. Su meta es Santiago de Compostela donde, según la leyenda, se encuentra la tumba del apóstol Santiago. Los peregrinos lo recorren por diversos motivos, como por ejemplo por religión, por contemplación o para poner en prueba su fuerza física o mental.

7. Abanico – a spanyol nők elengedhetetlen kiegészítője. A spanyol legyezők világszerte híresek, minden városban lehet kapni kézzel készített és kézzel festett legyezőket is. A turistáknak csak egy szép emlék, de a spanyol nők használják a buszon, az utcán, hogy frissítsék magukat. – Es el complemento imprescindible de las mujeres españolas. Los abanicos españoles son mundialmente conocidos, se puede comprar abanicos preparados y pintados a mano en cada ciudad española. Para los turistas, es sólo un recuerdo bonito, pero las mujeres españolas lo usan en el autobús, en la calle para refrescarse.

8. Antonio Gaudí – építész a XIX. századból. Olyan híres emlékművek alkotója, mint a Sagrada Familia templom, vagy a Güell Park. Munkássága Barcelonához kapcsolódik. Egy villamos elütötte és meghalt, ezért nem tudta befejezni fő művét, a Sagrada Familia templomot. – arquitecto del siglo XIX. Es creador de obras tan famosas como la iglesia de la Sagrada Familia o el Parc Güell. Su obra se relaciona con Barcelona. Le atropelló un tranvía y murió, por eso no pudo terminar su obra maestra, la iglesia de la Sagrada Familia.

9. Pedro Almodóvar – spanyol filmrendező. A nyolcvanas években kezdte munkásságát, de világszerte híres csak a kilencvenes években lett, amikor a Mindent anyámról című filmje Oscar-díjat nyert. Ma már elismert rendező, a fesztiválok kedvence és több spanyol színészt is elindított a világhírnév útján, például Antonio Banderast vagy Penélope Cruz-t. – Director de cine español. Empezó su trabajo en los años ochenta, pero se hizo mundialmente conocido sólo en los años noventa cuando su película titulada ‘Todo sobre mi madre’ recibió el Óscar. Hoy en día es un director reconocido, favorito de los festivales y ayudó a varios actores españoles a ser mundialmente famosos como Penélope Cruz o Antonio Banderas.

10. Salvador Dalí – spanyol festő, a szürrealizmus ikonikus képviselője. Több filmben is közreműködött, mint alkotó, de szobrászként is tevékenykedett. Híres volt egoizmusáról és amerre járt, feltűnést keltett. – Pintor español, representante icónico del surrealismo. Fue colaborador en varias películas y también ofició de escultor. Era famoso por su egoismo y causaba sensación por donde andaba.

11. Alhambra – épületegyüttes Granadában, Andalúzia déli részén. Az első palotákat az arabok építették, később pedig keresztény uralkodók épületei is megjelentek a város fölötti dombon. Híres szökőkútjairól és díszes faragványairól. – Conjunto de edificios en Granada, en el sur de Andalucía. Los primeros palacios fueron construídos por los árabes y luego los edificios de los reyes católicos también aparecieron en las colinas sobre la ciudad. Es famosa de sus fuentes y de sus obras talladas.

12. Sagrada Familia – Barcelona leghíresebb temploma, melyet a mai napig építenek. Tervezője Antonio Gaudí, aki egy baleset következtében úgy halt meg, hogy nem fejezte be az építését. A tervek szerint, amikor készen lesz, ez lesz a világ legnagyobb katedrálisa.  – Es la iglesia más famosa de Barcelona que sigue construyéndose hasta la fecha. Su arquitecto es Antonio Gaudí que murió a causa de un accidente sin haber terminado su construcción. Según los planes, cuando esté lista, ésta será la mayor catedral del mundo.

13. La Familia Real – Spanyolországban alkotmányos monarchia az államforma. A királyi család tagjai: János Károly király, Zsófia királynő és három gyermekük. A trón várományosa legkisebb gyermekük, Fülöp herceg. A spanyol sajtóban rendszeresen olvashatunk a spanyol királyi család életéről és programjairól. – En España la forma del estado es monarquía parlamentaria. Los miembros de la familia real son: el Rey don Juan Carlos, la Reina Sofía y sus tres hijos. El heredero del trono es el Príncipe Felipe, su hijo menor. En la prensa española podemos leer frecuentemente sobre su vida y programas.

14. Seat – spanyol autómárka, amely a világ minden pontjára szállít autókat. Magyarországon is népszerűek a modelljeik. – Marca española de automóviles que lleva sus coches a todos los puntos del planeta. Sus modelos son populares en Hungría también.

15. Zara – spanyol ruhamárka, az Inditex Csoport tagja. Tulajdonosa, Amancio Ortega a világ harmadik leggazdagabb embere. A márka boltjai a világ sok országában megtalálhatók, köztük Magyarországon is. Népszerű divatos ruhái és mérsékelt árai miatt. – Marca española de prendas de vestir, miembro del Grupo Inditex. Su propietario, Amancio Ortega, es la tercera persona más rica del mundo. Las tiendas de la marca pueden encontrarse en muchos países del mundo, entre ellos, en Hungría. Es popular debido a sus ropas de moda y sus precios moderados.



Még több spanyolos dolog a “Spanyolságok” című tesztkönyvemben, melyet itt találsz meg: http://onlinetananyag.hu/jatekosspanyol



A spanyol nyelv változatai – videókkal

$
0
0
Sokan kérdezitek tőlem, miben különbözik a spanyolországi spanyol nyelv a latin-amerikaitól. A nyelvtanon és a szókincsen kívül egy kívülálló számára is érzékelhető eltérés is van, ez pedig a kiejtés. Másképp beszél egy perui, mint egy spanyol, egy mexikói vagy egy argentín. Videóval illusztrált összefoglaló.
- Amit mi tanulunk: spanyolországi spanyol

Még Spanyolországon belül is vannak eltérések a kiejtésben – az andalúz délen például gy-nek ejtik a ll-t, a szó végi s-eket pedig szeretik hanyagolni -, amit azonban biztosan megjelölhetünk, mint a két kontinens közti markáns eltérést, az a “pöszítés”. A spanyolok a ‘s’-t és a ‘ce’, ‘ci’ párokat mindig olyan pöszén ejtik, mint az angolok a ‘th’ kapcsolatot. Ezzel aztán céltáblájává válnak a legtöbb latin-amerikai humoristának, akik szerint az egész merő affektálás csupán.

Ebben a videóban egy páros először spanyol, majd kubai akcentussal olvas fel egy párbeszédet, az eredményen pedig szemmel láthatóan jót mulat a közönség:



- A kubai spanyol

A videó második felét egyértelműen meg lehet különböztetni az elsőtől. Félidőben a színészek átmennek ‘kubiaba’, és eszerint formálják a szavakat is. Azaz, inkább nem formálják: az egész egyetlen marha hosszú mondatnak, vagy inkább szónak hangzik… Jellemző még a sok nazális hang: a kubaiak “felnyomják” az orrukba a szavakat, a ‘d’ hangok eltűnnek, a ‘g’ olyan lágy, hogy szinte nincs is.

- A mexikói spanyol

A srác nagyon aranyos a videóban és elmondja, hogy Mexikón belül is több dialektus létezik, ezért ő egyértelműen nem tudja megmondani, milyen a mexikói kiejtés, mint olyan. Elmeséli, hogy az északi részről származik, és szülővárosában egyszer egy boltban az eladó megkérdezte, hová valósi, mert a kiejtése alapján nem ottani… Tényleg elég nagy lehet a káosz. Mindenesetre, ami az ő kiejtésén is hallható: tiszta hangok, mindent kiejt, jól tagolható a mondandója.



- Az argentín spanyol

A BBC Mundo riportjában azt kérdezték az argentínoktól, hogy szerintük milyenek ők. Sok válaszban mintha magyar válaszokat hallanék (dolgosak, szomorúak…), a kiejtés viszont abszolút argentín: hadarós stílus, a ‘ll’ ‘zs’-nek ejtése. Érdekes még megfigyelni, hogy a fiatal srácok sokkal gyorsabban és elnagyoltabban beszélnek, mint a meginterjúvolt idősebbek, bár azt hiszem, ez minden nyelvben megfigyelhető tendencia.



- A perui spanyol

Végezetül, a perui, vagy bővebben, az andoki kiejtést hallgathatod meg ebből a beszámolóból. Az Andok két országa (Peru és Chile) nem tér el lényegesen egymástól kiejtésben: a mondat végét elnyújtják, a srác is mondja, hogy olyan, mintha énekelnének. Bár az ő kiejtésén annyira nem hallható, én többször is hallottam már olyan felvételeket, ahol nem mindig egyértelmű, ‘e’ vagy ‘i’ hangot ejt-e a perui, ugyanez pedig az ‘o’-ról és az ‘u’-ról is elmondható.



Online tananyag webáruház – e-bookok idegen nyelvekből, reál és humán tantárgyakból érettségihez, nyelvvizsgához!

Mit csináltak a spanyolok péntek 13-án?

$
0
0
A címben feltett kérdésre a válasz: semmit. Náluk az égvilágon semmit nem jelent a péntek 13, úgyhogy a múlt heti precedens is szépen, csondben lezajlott. Van viszont egy rakás olyan babonájuk, amelyekről még mi nem hallottunk – ezekből szedtem most össze egy csokorral. Jó mulatást!
lekopogom - a fánlekopogom – a fán

1. Létra, lépcső alatt átmenni balszerencse:

Ha ez a rettentő csapás mégis megesik egy spanyollal, több módja is van, hogy a balszerencsét enyhítse valamelyest. Ezek: összefonni az ujjakat, míg egy kutyát nem lát, háromszor átköpni a létra fokai között vagy egyszer a jobb váll fölött, a cipőre köpni és addig gyalogolni visszafordulás nélkül, míg a nyál meg nem szárad.

A létra, lépcső fokai között átadni, átvenni bármilyen tárgyat szigorúan tilos. Mielőtt a lépcsőn felmegyünk, a spanyolok szerint célszerű az első fokon keresztet vetni. Ha pedig netalán félúton felfelé az emeletre eszedbe jut, hogy valamit lent felejtettél, vissza ne fordulj! Először tessék szépen felmenni az emeletre, aztán vissza, mert a felénél visszafordulni balszerencsét hoz.

2. Tükröt összetörni balszerencsét hoz:

Azt hiszem, ez Magyarországon is létező babona, ahogyan átvette az összes európai nép. Az ókori görögök a jósláshoz tükröket használtak, és úgy tartották, a tükör a bele tekintő ember lelkét szimbolizálja, ezért, ha összetörik, biztosan bajt jelent a “törőre”. Másfelől, a középkorban terjedt el, hogy tükröt összetörni hét év balszerencsét hoz, mégpedig azért, mert az akkori tükrök nagyon drágák voltak, lévén ezüst bevonat tükrözte vissza az ábrázatot. Az úrnők ezzel ijesztették meg a szolgálókat, hogy azok nagyon vigyázzanak a tükörre.

3. Lekopogom:

A spanyolok előszeretettel kopácsolnak, de kizárólag fa anyagú tárgyon lehet lekopogni valamit, és lába se legyen, tehát az asztal, a szék nem számít. Kopognak akkor, ha szeretnék, hogy valami beteljesüljön, de akkor is, amikor mi szoktunk: ha eddig még nem történt velük rossz és szeretnék, hogy ezután se történjen. (Mi is mondjuk: lekopogom, még sosem tört el semmim.)

Figyelem: nyikorgó székre tilos ülni, mert balszerencsét hoz! Például összetörhet alattad. Ha a ház gerendái repednek meg, az halált jelez.

4. Kedd 13-a…

Míg nálunk a péntek 13. a rettegett dátum, addig a spanyoloknál ez keddnek felel meg, lévén, a kedd neve (martes) Mars istennel van összefüggésben, aki a háború istene, ergo halált és pusztulást hoz. Spanyolországban egy tucat közmondás létezik, mely mind arra hivatott, hogy a keddtől óvja a gyanútlan naivokat, akik bármit is aznapra ütemeztek volna. Pár mondás:

El martes, ni te casas ni embarques. – Kedden ne házasodj és ne köss ki (hajóval)!

El martes ni hijo cases, ni cochino mates. – Kedden ne házasítsd a fiadat és ne ölj malacot!



5. Óvakodj a nyitott ollótól!

Az olló a spanyol kultúrkörben kettős jelentéssel bír. Egyrészt, balszerencsét hoz, ha leesik és valakire rámutat a hegye. Az illető biztos lehet benne, hogy hamarosan nagy baj éri. Ollót ajándékozni tilos, kivéve, ha titokban megbökjük vele a megajándékozott félt, mielőtt még átadnánk neki a vágóeszközt.

Ugyanakkor, az olló elűzi a rossz szellemeket és el tudja vágni a negatív energiákat is. Kereszt alakban kinyitott olló az ajtó mellé téve megakadályozza a boszorkányok szabad beáramlását a térbe. Spanyolország egyes részein pedig a mai napig kereszt alakban nyitott ollót helyeznek a szülő nő ágya mellé, hogy csökkenjenek a fájdalmai. Gondolom, arra azért ügyelni kell, hogy az olló hegye ne a vajúdó felé álljon, mert akkor annyi az egésznek…

Spanyol e-könyvek kezdőknek és haladóknak: www.onlinetananyag.hu



Spanyol karácsonyi szokások

$
0
0
Még pár nap karácsonyig, lázasan keressük az utolsó ajándékokat és persze az ideális fenyőfát, amit még épp be lehet préselni a bútorok és a plafon közé. Ezen a rohanós napon kicsit elgondolkodtam: vajon Spanyolországban is olyan a karácsony, mint nálunk? Van karácsonyfa, halászlé és ajándék? A választ a cikkben találod!
A spanyol boltok is egész korán elkezdik a karácsonyi készülődést: már november végén megjelennek a karácsonyfadíszek a kirakatban. Az ünnepek közeledtével aztán egyre nő a tömeg és mindenki lázasan keresi, mivel lephetné meg szeretteit.

A karácsony ugyanakkor a családé a spanyolok életében: nagy együtt evések és összejövetelek követik egymást. A tágabb családi kör (unokatestvérek, nagynénik, nagybácsik) meglátogatására is sor kerül.

Igazán akkor kezdődik az ünnep Spanyolországban, amikor kihúzzák a karácsonyi lottó számait. A karácsonyi lottót már a XIX. századtól kezdve minden évben megrendezik, hihetetlen összegű nyeremény vár gazdára. Minden család izgatottan ül a tévé előtt, hogy értesüljön az aktuális nyerőszámokról. Mivel mindig december 22-én húzzák, ezt tekinthetjük akár az ünnep előszelének is. A fődíj (“el gordo de la lotería”) 4 millió euró, ezen kívül több százezer szelvény nyer, ezért rendkívül népszerű játék, de ez talán annak is köszönhető, hogy az első szelvényeket már július elején kezdik árulni.

A karácsonyi lottót gyerekek húzzák SpanyolországbanA karácsonyi lottót gyerekek húzzák Spanyolországban

A betlehem állítás szokása igen elterjedt, a karácsonyfánál is népszerűbb. Minden városnak, községnek megvan a maga kis betleheme a főtéren, és van olyan település, ahol még versenyt is rendeznek a betlehemek között: amelyik a legszebbnek ítéltetik, az kerül a fő helyre. Más helyeken élő betlehemet állítanak: színészek és állatok jelenítik meg az istálló szereplőit.

Az amerikai filmekben láthatjuk, amint gyerekek házról házra kopogtatnak és karácsonyi énekekkel gyűjtenek pénzt az iskolának, közösségüknek. Itthon is él még a betlehemezés szokása vidéken, a spanyol falvakban pedig a lurkók “villancico”-kat, azaz karácsonyi dalokat énekelnek az utcán, ezzel pénzt és cukorkát gyűtjve a kabátzsebbe.

A december 24-i, szentesti vacsora tipikus fogásokból áll Spanyolországban is: az elmaradhatatlan malac, pulyka, tenger gyümölcsei mellé (melyet főként a tengerparti régiókban készítenek el karácsonyra) italnak almabort, desszertnek pedig turrónt szolgálnak fel. (Egy tavalyi cikkemben bemutattam a turrón receptjét, a Facebookon egy lelkes kísérletező el is küldte az elkészített édesség fényképét, istenien nézett ki!) Aznap éjjel a “misa de gallo”, azaz a kakas-mise szólítja templomba a hívő spanyolokat.

December 25-e a családi összejövetelek napja, aznap indul meg a rokonlátogatás. Az ajándékozást is akkor ejtik meg a spanyolok, bár jobb, ha tudod, hogy náluk csak apróbb dolgokat hoz a Jézuska: az igazi ajándékok január 6-án, Háromkirályok ünnepén érkeznek. (Erről bővebben az ünnep közeledtével írok majd.)

Mindent összevetve, bár vannak eltérő szokások és az ételek is különbözőek, a főszerep mégiscsak a családé és az együtt töltött időé mind itthon, mind Spanyolországban.

Békés, boldog karácsonyt kívánok minden Kedves Olvasómnak!

Spanyol karácsonyi dalok – boldog karácsonyt!

$
0
0
Remélem, minden családtagnak beszerezted az ajándékot, elkészültél a karácsonyi menüvel és örömmel várod a mai estét! Ha van pár perced olvasni, szeretném neked bemutatni a spanyol karácsonyi dalokat, azaz a villancico-kat. A rövid cikk végén pedig egy aranyos videót is találsz spanyol karácsonyi népdalokkal és nemzetközi “slágerek” spanyol verziójával.
A “villancico” elnevezés eredetileg azokat a spanyol dalokat illette, amelyek a nép ajkán születtek és rímre végződtek, azaz gyakorlatilag minden népdalt így neveztek. Később, a XVIII. század környékén, ezek a dalok bekerültek a keresztény liturgiába és templomi énekekké váltak, ezzel párhuzamosan pedig az elnevezés egyre inkább a karácsonyi témájú dalokra ragadt rá.

A karácsonyi villancico-k népszerűek voltak a költők körében is: több költőt név szerint is számon tartunk, akik maradandót alkottak ezen a téren.

A modern kor és egyes elterjedt dalok (pl. Csendes éj)  hozadéka, hogy ma már villancico-nak neveznek minden olyan dalt, amelynek a szövege a karácsonyhoz kapcsolódik. A lenti, 45 perces egyvelegben is megtalálod a Jingle bells spanyol verzióját éppúgy, mint latin-amerikai népdalokat. Közös érdekesség bennük a latinos ritmus, ami számunkra nagyon furcsa, mert eddig táncórán hallhattunk ilyet, és nehéz elképzelni, hogy ezeket hallgatják a fenyőfa alatt, de ez van. Kicsit erőltessük meg a fantáziánkat! :)

Ezzel a dalcsokorral kívánok békés, boldog Szentestét Neked és Szeretteidnek!



Szilveszter Spanyolországban

$
0
0
Itthon rotyog a virsli és pukkan a pezsgő, na de mi a helyzet szeretett országunkkal, Spanyolországgal? Mit találhatsz szilveszter éjjel az utcán? Üres, vagy zsúfolásig telt tereket? És miért van szükségük a spanyoloknak szőlőre? Spanyol szilveszteri kulisszatitkok a cikkben!
Szilveszter MadridbanSzilveszter Madridban

Először is, minden spanyol háztartás nélkülözhetetlen kelléke szilveszterkor a televízió vagy a rádió. Aki ugyanis nem szánja rá magát, hogy kimenjen városa főterére, az otthon hallgatja a madridi Puerta del Sol téren lévő toronyóra harangütéseit, így köszöntve az újévet. A szabadban tartózkodók a torony köré csoportosulnak és élőben hallgatják a harangot, aki viszont nem megy el otthonról, annak életbevágó a harangütés-közvetítést végigasszisztálni. Hogy miért?

Azért, mert van a spanyoloknak egy érdekes szilveszteri szokásuk. Hozzávalók: tizenkét harangütés, tizenkét szem szőlő. Szabály: minden egyes éjféli harangütésre meg kell enni egy szem szőlőt, tehát, mire az utolsót is elkongatja a harang, el kell fogynia a szőlőnek. Akinek átcsúszik egy szem is a következő esztendőre, készüljön fel, hogy nem lesz rózsás az újév szerencse tekintetében…

Mindennek igen komoly, másodpercre megtervezett koreográfiája van. A harangozást annyival előbb kezdik el, hogy először is négy negyedet kongatnak, majd még a 12 harangütésnek is bele kell férnie, hogy épp éjfélkor érjen véget. A tévében pedig ezt kommentelik a bemondók. Egy szegény bemondónő precedenst teremtett 1989-ben a TVE-ben, amikor véletlenül az első harangütéseket úgy konferálta fel, mintha azok még csak a négy negyed kongatásai lennének. Emiatt aztán több százezer spanyolnak lett szerencsétlen éve, hiszen nem tudták megenni a szőlőjüket időre. Mint utóbb kiderült, a fatális hibának az volt az oka, hogy a hölgy nem kapott a Puerta del Sol-on teraszos szobát és az ablaka sem a torony felé nézett, sőt, nem is hallotta a gongot. Mindössze egy kis képernyőn követte az eseményt, így próbálva kommentelni. Még szép, hogy elrontotta!

Újkeletű, de ma már teljesen elterjedt szokás, hogy szilveszterkor valami vörös alsóneműt kell viselni, mert úgy szerencsét és szerelmet hoz az újév. Elég, ha a zoknin van egy piros pötty, már teljesülhet a kritérium.

Minden egyéb tekintetben a spanyolok ugyanúgy ünnepelnek, mint mi: bulizni mennek vagy otthon a családdal vacsoráznak és várják a harangot, pezsgőt vagy almabort isznak a koccintáshoz és éjfél után bő negyed órát annyira túlterheltek a telefonvonalak, hogy senkinek nem küldi el elsőre a BÚÉK sms-t a rendszer. Az újévi fogadalmakról pedig ne is beszéljünk…

BÚÉK! :) Neked van újévi fogadalmad? Netán épp spanyoltanulással kapcsolatos? Ne kímélj, oszd meg velünk itt egy kommentben (egyébként is azt mondják, ha írásba adod, nagyobb eséllyel tartod be)!

Gáspár, Menyhért, Boldizsár, minden spanyol gyerek vár!

$
0
0
Nem is gondolnád, hogy a Mikulás bácsinak kőkemény konkurenciája van Spanyolországban, sőt, tulajdonképpen a piros ruhás az, aki betolakodott az eredeti spanyol ünnepkör figurái közé. Miért szeretik a spanyol gyerekek a Háromkirályokat, mivel kedveskednek nekik és miért jobb a Háromkirályok szene, mint a Mikulás virgácsa?
Háromkirályok felvonulás Zaragoza-banHáromkirályok felvonulás Zaragoza-ban

A katolikus hagyomány szerint a napkeleti bölcsek, azaz a Háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár), egy égi jeltől vezérelve, a kis Jézus jászolához vándoroltak, hogy ott leróják mély tiszteletüket a világ leendő királya előtt. A kedves, bölcs figurák gazdag öltözéke és értékes ajándékai sok népet megihlettek, így a spanyoloknál is szabadnapos ünnep január 6-a, amelyet mi Vízkeresztként tartunk nyilván, ők viszont a “Día de Reyes” (a Királyok Napja) névvel illetnek.

Na de ne szaladjunk annyira előre. Mi történik január 6. előtt?

A spanyol gyerekek a hagyomány szerint nem a Mikulásnak írnak levelet, hanem a Háromkirályoknak: a kis irományban ecsetelik, milyen ajándékot szeretnének kapni és miért érdemlik meg, hogy meg is kapják azt. Ebből láthatod, hogy a három napkeleti bölcs a Jézuska szerepét is átvette. Bár a más országokból érkező tradíciók gyökeret vertek Spanyolországban is, a gyerekek többsége levelét a Háromkirályokhoz címezi és nem december 24-én, hanem január 5-én várja az ajándékokat.

Január 5-én nagy csinnadrattával vonulnak be a városokba a pompásan öltözött, koronás, tevegelő napkeleti bölcsek. Ez a “Cabalgata de Reyes” felvonulás, azaz kb. “A Háromkirályok ügetése”. Miután mindenki megcsodálta őket, a spanyol kicsik kikészítik a cipőjüket az ablakba, hogy másnap reggelre abban landoljanak az ajándékok és édességek. Jó szokás szerint ők maguk is tesznek oda némi élelmet a szegény, fáradt Háromkirályoknak, sőt, még a tevékre is gondolnak, akiket víz fogad a kikészített tálkában. Aki rossz volt, ne számítson sok jóra: szenet kap a cipőjébe. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy ez a szén is cukorból készült… A külseje viszont kétségkívül csúnya fekete.

A Háromkirályok az ünnepet megelőzően is nagy népszerűségnek örvendenek, de ez talán a nagyszerű PR-juknak is köszönhető. A bevásárlóközpontokban nem ritka látvány a három trónon ülő szakállas, koronás öregúr, amint a gyerekeket várja. A bátor jelentkezők fényképezkedhetnek a bölcsekkel, de lehetőség van a levelek saját kezű átadására is, hogy biztosan célba érjen a kívánság. A királyokat egy apród segíti: ő vezeti a trónokhoz a gyerekeket és ő veszi el a levelüket, melyet egy erre a célra kikészített postaládába dob.

Háromkirályok munka közbenHáromkirályok munka közben

A “roscón de Reyes” egy koszorú formájú spanyol kalács, mely hagyományosan egyszerű, kelt tésztából készült és január 5-én a vacsoránál fogyasztották. Az új változatok már tartalmaznak tejszínes, csokis, pudingos tölteléket is. Az elkészítéshez hozzátartozott, hogy belesütöttek egy babot: az lett a társaságban egy napra a “király”, akinek a babos szelet jutott.

A FB oldalunkon találsz egy roscón de reyes receptet. Lájkolj minket! www.facebook.com/spanyolonline


Kolompos ördögök Spanyolországban – la Endiablada

$
0
0
Spanyolország nagy ünnepei mellett rengeteg kis településnek megvan a maga különleges fesztiválja. Így van ez az eldugott cuencai faluval, Almonacid del Marquesado-val is, amely az egyik legegyedibb ünnepet őrizte meg az évszázadok során, manapság pedig már nemzeti érdekeltségű ünnepként tartják számon a spanyolok.
kolompos ördögök püspöksüvegben - ezt add össze!kolompos ördögök püspöksüvegben – ezt add össze!

Az Endiablada jelentése körülbelül ördögtől megszállottságot jelent. Az említett falu lakói színes ruhákban, derekukra kolompot erősítve verik fel a település csendjét egy három napos fesztiválon, melyet minden évben február 1. és 3. között rendeznek, egyrészt Szűz Mária tiszteletére, másrészt San Blas, egy szent püspök emlékére.

Az ördögök nagyjából 130-an vannak. Az első két napon virágos sapkát és virágmintás ruhákat viselnek és hol a szentek szobrait viszik ki az utcára egy körmenetben, hol karneváli hangulatú táncot járnak, kolompjaik vad ütögetése közepette. Nagy buli lehet, az biztos! Hogy hogyan alakult ki a furcsa hagyomány, arra több legenda is létezik. Az egyik, hogy amikor Szűz Mária a kis Jézust el akarta vinni a templomba bemutatásra, nagyon szégyellte magát, mert “nem ismert férfit”, mégis gyereke volt. Ekkor jöttek az ördögnek öltözött férfiak, hogy eltereljék a nép figyelmét Máriáról, aki így észrevétlenül tudott a templomba menni gyermekével.

A másik, szintén elég valószerűtlen magyarázat az ünnep kialakulására a pásztorokhoz köthető, akiknek egyszer San Blas segített a szomszédos faluval zajló versengésben. Ők bárányaik kolompjával adtak hálát az egykori püspöknek, azóta pedig hagyományosan ezeket a kolompokat használják a felvonuláson.

Ha azt hiszed, hogy minden jöttmentből lehet arrafelé ördög, nagyon tévedsz. Ezt a becses hivatást csak helyi születésű, azaz Almonacid del Marquesado-ban született, felnőtt férfiember űzheti. Az ördögök raját egy “fő-ördög” irányítja: ez mindig az a személy, aki legrégebben kezdte a sátánkodást.

Nem mindegy az sem, milyen ruhában vonulnak fel. Bár minden ördögnek eltérő mintájú a ruhája, mégis egységesnek tűnik az egész felvonulás jelmeze a hasonló minták és a virágmotívumok miatt. Kicsit olyan, mintha a tisztelt urak a feleségek megunt abroszait szedték volna össze otthon és abból rittyentették volna ki magukat.

Első két napon virágos sapkát viselnek a kis ördögök, majd átváltanak püspöki süvegre, San Blas emlékére. Aki megszegi az öltözködési szabályokat, azt akár ki is zárhatják az ördögi körből…

A kolompokon és az egyedi ruhákon kívül az ördögök állandó felszerelése még a “porra” nevű bot, melynek végén egy fejet mintázó figura vagy egyéb kis mütyür található. Ezt a sátáni táncok alatt magasba emelve tartják.

(forrás: wikipedia.es)

Nagyon érdekes buli lehet ez az Endiablada! Itt találsz róla képgalériát, az idei eseményen fényképeztek a riporterek:

http://www.elmundo.es/album/espana/2014/02/03/52efea0b268e3ef8348b457a.html

Ha te a spanyol nyelvvizsgát tartod ördöginek, ez az anyag segíteni fog, hogy zökkenőmentesen vedd az akadályt!



Tíz dolog, amit nem tudtál a spanyol labdarúgó bajnokságról

$
0
0
A spanyol labdarúgó bajnokság, azaz a Primera División, Európa élvonalába tartozik. Százezrek követik nyomon a meccseket itthon is, kívülről fújjuk a játékosok neveit és élénken vitatkozunk arról, vajon a Barça vagy a Real Madrid-e a jobb. Találtam néhány érdekességet a bajnokság múltjával kapcsolatban, ami most szeretnék veled megosztani.


spanyol bajnokság – címerek

spanyol bajnokság címerekspanyol bajnokság címerek

1. Bár manapság gyakorlatilag a Barcelona és a Real Madrid uralja a dobogót, az 1929-es alapítás óta már kilenc klub szerzett bajnoki címet. A 30-as, 40-es években többször is diadalmaskodott a Valencia, az Atlético Madrid, a Deportivo vagy az Athletic Bilbao.

2. Az első szezonban, 1929-ben még csak tíz klub indulhatott, ezt azóta 20-ra bővítették.

3. Az első bajnokságot a Barcelona nyerte meg, de a 30-as években az Athletic Bilbao dominált.

4. 1936-tól három éven át szünetelt a spanyol bajnokság, mivel polgárháború dúlt Spanyolországban. Erre az időszakra több klub is átment a Mediterrán Ligába, melyet a polgárháború ideje alatt tartottak fenn.

5. A háború sajnos sok áldozatot szedett, köztük kiváló játékosokat is. Több klub a bázis focistáit veszítette el. A Valencia és a Sevilla azért tudott a negyvenes években kiemelkedően teljesíteni a bajnokságban, mert szerencsésen átvészelték a polgárháborút.

Telmo Zarra, a spanyol bajnokság gólkirályaTelmo Zarra, a spanyol bajnokság gólkirálya

6. Már az ötvenes években is létezett az a szabály, hogy egy csapat csak legfeljebb három külföldi játékost szerződtethetett. Ezt a csapatok a játékosok honosításával játszották ki. Így lett például Puskás a Real Madrid tagja.

7. A Real Madrid eddig 32-szer, míg a Barcelona 22-szer diadalmaskodott a bajnokságban. A hatvanas években a nyolcvanas évekig a Real Madrid szinte leverhetetlen volt: 1961 és 1980 között 14-szer győzött, és ebből volt, hogy zsinórban ötször (1961-1965).

8. A legtöbb bajnoki meccsen résztvevő játékos az aktív focitól már visszavonult Andoni Zubizarreta, aki összesen 622 meccsen vett részt, igaz, ezt négy klubban.

9. A spanyol bajnokság eddigi legnagyobb gólkirálya Telmo Zarra, akit Zarra néven ismerhetünk. Egész pályafutását az Athletic Club-ban töltötte, és összesen 252 gólt szerzett. Karrierjét 18 éves korában, 1939-ben kezdte, 1957-ben vonult vissza. 2006-ban, 85 éves korában hunyt el.

10. Az egész ligában összesen négy olyan klub vesz részt, amelyik nem befektetők, hanem továbbra is tagjaik kezében van, ezek pedig: Athletic Club, F.C. Barcelona, Real Madrid C.F. és C.A. Osasuna.

Lájkolj a Facebookon, tudj meg még több spanyolos hírt, ismerj meg vicceket, közmondásokat! www.facebook.com/spanyolonline

A tíz legdögösebb spanyol focista

$
0
0
Tegnap a spanyol bajnokságról olvashattál pár érdekességet. Azt hiszem, az a cikk inkább a fiúknak kedvezett. Mivel a lányokat sem szeretném kihagyni a jóból, íme, tíz délceg focista, természetesen fotóval és pár infóval, hogy mindenki kiválaszthassa a neki legmegfelelőbb poszterfiút. A Facebookon szavazás megy arról, melyikük a legtutibb: szavazz te is!
Megjegyzés: az itt látható sorrend nem tükrözi személyes ízlésemet. :)

1. Andrés Palop


A német első osztályban szereplő kapusnak olyan spanyol ábrázata van, hogy le sem tagadhatná: kreol bőr, sötét haj, szúrós, sötét szemek – szinte már látom a bikát vele szemben.

Andrés PalopAndrés Palop

2. Álvaro Arbeloa


Egyszerre férfias és kisfiús ez a 31 éves srác, aki jelenleg a Real Madridban kergeti a labdát, de ő is körülnézett más csapatoknál is, például a Liverpoolban is megfordult. Nős…

Álvaro ArbeloaÁlvaro Arbeloa

3. Cesc Fàbregas


Újabb mediterrán férfiú, ezúttal a Barcelona színeiből. Még csak 26 éves, előtte az élet!

Cesc FábregasCesc Fábregas

4. Fernando Torres


Na, ez az a lista, ahol nem sok szőke férfival fogsz találkozni. Fernando egyike a ritka kivételeknek. Ha hiányoltál a listáról egy kevésbé mediterrán urat, most megkaptad!

Fernando TorresFernando Torres

5. Gerard Piqué


Az égszínkék szemű Barcelona játékost szépen lenyúlta előlünk Shakira, de a listáról azért kár lett volna lehagyni! Végülis ettől még tetszhet nekünk is…

Gerard PiquéGerard Piqué

6. Iker Casillas


A világklasszis kapus néha bizony tisztes szakállal jelenik meg a közönség előtt, én most inkább ezt az átmeneti szőrös képet választottam róla, mert nem szeretném, ha a szakáll miatt hátrányba kerüljön a szavazáson!

Iker CasillasIker Casillas

7. Sergio Ramos


Ajjaj, szorul a hurok, mert már csak négy hely kiadó a top tízből! Hetediknek elhoztam Sergio Ramost, aki világ- és Európa-bajnok, pedig még jóval a harmincon innen van. Nem tipikus spanyol torreádor, de a mosolya ellenállhatatlan!

Sergio RamosSergio Ramos

8. Vicente Rodríguez


Szegénykém, a sorozatos sérülései miatt nem futhatta be azt a karriert, amit jósoltak neki pályája kezdetén, és focista szemmel már eljárt felette az idő: 32 éves. Azért biztos mindig akadt olyan, aki borogassa az ínszalagját…

Vicente RodríguezVicente Rodríguez

9. Xavier Hernández


Bár már 34 éves, csapatának meghatározó tagja. Férfiként nekem az a benyomásom róla, tekintete alapján legalábbis, hogy végtelenül türelmes, szimpatikus és jó apuka lesz. Tavaly házasodott, ezt a szerepet még nem volt alkalma gyakorolni.

Xavier HernándezXavier Hernández

10. José Callejón


Ha egy nem lenne elég ebből a csibészes mosolyú srácból, örömmel közlöm: ikertestvére is van!

José CallejónJosé Callejón

Verseny a Facebookon!

Neked melyik spanyol focista nyerte el leginkább a tetszésedet? Írd meg kommentben a Spanyolonline Facebook oldalán a cikk alatt, hogy kihirdethessük, ki a legjóképűbb spanyol focista a magyar csajok szerint!



Paco de Lucía, a flamenco gitár mestere

$
0
0
Szomorú hír járta ma be a világhálót: elhunyt Paco de Lucía, a híres flamenco gitáros és zeneszerző. A 66 éves művész a mexikói strandon lett rosszul, és mire a mentők kórházba értek vele, életét már nem tudták megmenteni. Ki volt ő, mit tett le az asztalra, honnan indult és hová jutott? Kis összefoglaló az életéről, zenével.
Paco de Lucía Dél-Spanyolország legdélebbi csücskében, Algeciras-ban született 1947. december 21-én. Nem véletlenül lett tehát flamenco gitáros: a flamencot gyerekkora óta élőben hallgathatta szülőhelyén, ráadásul textilkereskedő apja is zenéléssel egészítette ki a család textileladásokból összekuporgatott, szegényes betevőjét. Az öt gyerekből nem csak Paco, hanem még két másik bátyja is zenész lett.

A család anyagi körülményei miatt a gyerekek korán dolgozni kezdtek. Paco 12 éves volt, amikor testvéreivel a Los Chiquitos de Algeciras nevű formációban gitározni kezdett, fellépéseikkel pedig egyre nagyobb elismertséget vívtak ki a cádizi flamenco-kocsmák, azaz tablao-k közönsége előtt. Paco akkor már hat éve gitározott, de nem sokat kellett várni az első díjra sem: tizennégy évesen Jerez de la Frontera-ban nyert versenyt egy nemzetközi flamenco fesztiválon. Ezzel gyakorlatilag el is kezdődött szédítő karrierje: egy menedzser azonnal szerződtette őt a Spanyol Balett Társulathoz harmadik gitárosnak, és pár hét leforgása alatt egy Egyesült Államokban zajló turnén találta magát.

Később egyik testvérével adta ki első lemezeit, akkor már apja menedzselte a fiúkat. Egyre-másra jöttek a szakmai találkozások, amikor is fiatal gitárosokkal alkotott csapatot vagy lemez rögzítése céljából, vagy azért, hogy egy turné keretein belül bejárják Európát és mindenhová elvigyék a flamenco zenét. Ez a hetvenes évek második felében történt.

Élete legszebb éveinek azt tartotta, amikor Camarón-nal zenélt együtt. A híres énekessel több, mint tíz lemezt vettek fel, párosuk felülmúlt minden addigi népszerűséget. Paco de Lucía virtuóz, improvizáló gitárjátéka és Camarón de la Isla jellegzetes “flamenco” hangja bejárták a világot.



1973-ban hódította meg a fiatal közönséget az Entre dos aguas című szerzeményével, neki köszönhető, hogy egyre több fiatal kezdett érdeklődni a flamenco stílus és a gitár iránt.



1981-ben Paco de Lucía úgy döntött, hattagú együttest alapít. Két bátyjával és más zenészekkel együtt rengeteg koncertet adtak, Paco egyedi stílusa egyre jobban kialakult. Később egy táncos is csatlakozott formációjukhoz, Manolo Soler személyében. A zenekar majdnem másfél évtizedig létezett, ezt egy trió követte, végül újra felélesztette a héttagú együttest, néhány tagcserét végrehajtva.

A kilencvenes évek végén élete legnehezebb időszaka következett. Camarón meghalt, édesanyját és édesapját gyors egymásutánban vesztette el, ráadásul a Camarón-nal készített dalok körül szerzői jogi viták alakultak ki. Mindez gyomorfekélyét súlyosbította, ezért egy jó időre visszavonult a zenéléstől. Palma de Mallorcán telepedett le, de rengeteget tartózkodott Mexikóban is, ahol nyaralót vásárolt. 2004-ben aztán épp egy Mexikóban rögzített albummal, a Cositas buenas-szal tért vissza a zenei életbe.



2004 volt az az év is, amikor megkapta a Premio Príncipe de Asturias de las Artes díjat is, hazájának elismerését zenei pályája iránt.

Paco de Lucíát a zeneértők a legnagyobb flamenco gitárosnak tartják, aki amellett, hogy szívesen és nagy tehetséggel ötvözte a stílusokat a flamencoval, mindvégig hű tudott maradni szűkebb hazája, Andalúzia zenéjéhez. Nyugodjék békében.

Spanyol esküvői szokások

$
0
0
Lassan, de biztosan közeleg a tavasz, ezzel pedig együtt jár, hogy egyre több szombati délutánon megy majd végig hangos tülköléssel az ifjú párok kocsikaravánja a városon. Vajon milyen szokásokat követnek a spanyolok, ha lagziról, házasságról, esküvőről van szó? Sok a hasonlóság, de vannak érdekes különbségek. Íme!
Arras, azaz a 13 ércpénzArras, azaz a 13 ércpénz

Természetesen a családszerető spanyoloknál is nagy esemény, ha két fiatal összeköti az életét. Ilyenkor összejön a család apraja-nagyja hajnalig mulatni. A lagzi kezdést azonban ne úgy képzeld el, mint itthon: ott nincs ebéd, a spanyolok csak este csapnak a lecsóba, viszont reggelig meg sem állnak.

Öltözék tekintetében annyi bizonyos, hogy a spanyoloknál egyre inkább divatba jön – illetve visszajön – a hosszú menyasszonyi fátyol. Ezt ünneplő ruhába öltöztetett kislányok viszik az ara nyomában. A koszorúslány fogalma az utóbbi évtizedekig szinte ismeretlen volt, de hollywoodi nyomásra, egyre több lagziban találkozni vele.

A spanyol esküvőn a vőlegény hagyományosan 13 ércpénzt adott át a menyasszonynak, ezzel szimbolizálva, hogy anyagi gondját fogja viselni a családnak. Ez a szép szokás megmaradt, csak épp a modern szelekhez alkalmazkodva: a menyasszony is készül pénzzel, amit aztán kicserél a vőlegényével. Az egyenjogúság már az esküvői szokásokba is bekéredzkedett.

Az ifjú pár megjelenése a templomkapuban zajos tetszésnyilvánítások közepette történik. Ezt értsd úgy, hogy még petárdák is pukkannak. A menyasszony virágszirmot és rizst szór az egybegyűltekre, de nem maradhat el a menyasszonyi csokor hátradobása sem.

A lagzi helyszínére érve egy fő asztalt találunk, ahol az ifjú pár és szüleik foglalnak helyet. Körülöttük ül a násznép a többi asztalnál. A pár egy kosárral körbejár a násznép asztalai között: a férfi meghívottak szivart és egy pici fiola bort kapnak ajándékba, a hölgyek pedig apró ajándékokat. Ezekben a percekben történik meg a bizonyos boríték átadása a friss házasoknak: ma már a legelterjedtebb, hogy pénzt kapnak nászajándékba a párok. Az előrelátóbbak már az esküvői meghívóval elküldik a bankszámlaszámukat is a kedves vendégeknek, így még egyszerűbben zajlik az ajándékozás.

Ennek egyik hozadéka, hogy egy régen nagyon jópofa esküvői szokás kihalófélben van Spanyolországban. Réges-régen, amikor még tárgyakat kaptak az ifjú házasok nászajándékba, létezett a szokás, hogy a vőlegény nyakkendőjét darabokra vágták és azokat a násznép körében “árulták”, hogy így csökkentsék a nászút költségeit. Ma, amikor mindenki pénzt ad, kicsit furán venné ki magát, ha még a szétnyirbált nyakkendőért is pénzt húznának ki a rokonságból, ezért a szokás átalakult egyfajta vicces esküvői momentummá, amelyet elsősorban a vőlegény kissé kapatos barátai forszíroznak. A nyakkendő darabjait eladják némi apróért, a pénzt pedig az ifjú pár kapja.

A család könyveA család könyve

A házasságkötéssel egyidejűleg kiállításra kerül a házassági anyakönyvi kivonat, melyet bemutatva a házaspár egy ún. “Libro de Familia”-t kap, amely szó szerint a család könyve, hiszen belejegyezhetik születő gyermekeik nevét.

Neked melyik szokás tetszett: a pénzérmés, netán a nyakkendős? Írd meg a Facebookon! www.facebook.com/spanyolonline



Viewing all 126 articles
Browse latest View live