Spanyolország érdekességek – Spanyol határok nélkül!

Igen, jól látod: babaugrás. Ha arra gondolsz, ahogy kis kétévesek édesen eljátsszák a “Nyuszi ül a fűben”-t, nagyon tévedsz. Itt nem a babák ugranak, hanem őket ugorják át! Egy spanyol település nemzeti jelentőségűvé nyilvánított rituáléja egyike a világ legveszélyesebb ünnepeinek, már a babák szemszögéből.
Castrillo de Murcia kis település Burgos tartományban pár száz lakossal, a szokásos bájos spanyol házacskákkal. Szépen beleolvad a tájba, igazság szerint a kutya se látogatna ide, ha nem lenne egy világhírű ünnepe, mely Salto del Colacho néven ismert.

Babák és táncosok

Hogy híres-e vagy inkább hírhedt ez az ünnep, magam sem tudom eldönteni, de ha leírom a rituálét, talán te majd megítéled.

A falu főutcájára matracokat helyeznek, amelyekre ráfektetik a 12 hónaposnál fiatalabb kisbabákat szépen felöltöztetve. Az út két oldalán nézelődők állnak, majd megjelennek a táncosok két oszlopban, a matracok két oldalán vonulva. Aztán feltűnik egy élénk sárgába öltözött fickó, kezében kereplővel, és nagy lendülettel átugorja a babákat! Nem tudom, kedves olvasóim között van-e olyan bátor anyuka, aki szívesen kirakná a babáját az ominózus matracra, kockáztatva a kicsi életét, meg hát egyébként is tűz a nap és a kisbabák ott hergelik egymást a sírással… A spanyol falucska lakói mindenesetre szívbaj nélkül megteszik ezt, gyermekük lelki üdvére hivatkozva, hiszen a colacho-nak nevezett ugróbajnok az ördögöt szimbolizálja, aki egy bakugrással elhessegeti a kicsik feje fölül a gondokat, a bajt, a rontást, a betegségeket.

Talán azért, mert egy magyar fedezte fel, én inkább maradnék a C-vitaminnál és a flavonoidoknál, már ami a gyerekem egészségmegőrzését illeti…

Kisbaba épeszű szüleit keresi

Maga a rituálé egy katolikus közösséghez köthető és már az 1600-as évek közepétől létezik. Állítólag még sosem volt baleset a cirka 400 év alatt, amit persze erősen kétlek, hiszen elég egy kapatosabb ugró, na de ebbe nem is gondolnék bele. A fáma szerint az előző pápa, XVI. Benedek felszólította a katolikus papokat, hogy zárkózzanak el az ünnepen való megjelenéstől.

Azt hittem, a pamplonai bikafuttatás vagy a paradicsomdobálós Tomatina a bizarr spanyol ünnepek krémje, de tévedtem…

Te ismersz furcsa szokásokat más nemzetektől? A Facebookon még több fotót találsz a Salto del Colacho-ról!

Ha a magyar sajtóban jelenik meg egyáltalán hír Spanyolországról, az szinte biztos, hogy valamilyen utcai demonstrációról, tüntetésről számol be. Ennyi okuk lenne a spanyoloknak az állandó utcai felvonulásokra? Vagy az egész csak felfújt lufi? Íme, a spanyol válság következményei, ezek mentén pedig eldöntheted te magad, jogos-e a felháborodás!
Spanyolországban a válság az alábbi következményekkel járt, főbb vonalakban:

- A spanyol gazdaság tartópilléreinek számító szektorok egyesével omlottak össze 2008 után. Az építőipari beruházások leálltak, az autóipar teljesen megbénult, a turizmus bevételei komoly csökkenést mutattak. Munkahelyek tízezrei kerültek veszélybe, rengeteg munkahely megszűnt, így Spanyolországban ma az egyik legmagasabb munkanélküliségi mutatót találjuk (25,8%, januári adat).

- A spanyolok egyes energetikai szektorokban erősen függenek más országoktól. Mivel a szállítás rendkívüli módon drágult mind vízen, mind földön, mind levegőben, a következmény sem maradt el: gázdrágulás.

- A spanyol GDP (PIB, Producto Interior Bruto, azaz Bruttó Hazai Termék) fokozatosan csökkent. A GDP az egyik legkomolyabb mutatója egy ország gazdasági erejének – ha ez negatívba mozdul, az azt mutatja, hogy esik egy adott ország életszínvonala.

- Mindezt a juttatások megnyirbálása követte: befagyasztották a nyugdíjakat, emelték az ÁFA-t 2013-ban (IVA – Impuesto sobre el Valor Añadido), megszüntették az ún. baba-csekket (minden megszületett vagy örökbe fogadott gyermek után a családok 2800 eurót kaptak!) és az adókedvezményeket.

- A közalkalmazottak fizetése csökkent, a közcégek, ennek következtében a közalkalmazotti munkahelyek száma is kevesebb lett.

- Megszorításokat vezettek be az oktatás és az egészségügy területén is.

Mindezek gyakorlatilag minden válságot átélt államban megtörténtek. A spanyolok azonban egy fokkal vehemensebben reagálnak a változásokra. Létrehozták a 15M, másnéven a “Felbárodottak mozgalma” (Movimiento de los Indignados) elnevezésű mozgalmat, amely 2011. május 15-én indult a madridi Puerta del Sol téren és az évek során valódi társadalmi megmozdulássá nőtte ki magát. Céljuk, hogy a törvénykezés és a bankok vegyék észre, hogy a spanyol állampolgárok mit szeretnének és ne döntsenek a fejük felett az őket érintő változásokról. Ennek legutóbbi, egyben legnagyobb eseménye volt a 2 millió tüntetőt számláló, március 22-i megmozdulás, amely világszerte címoldalra került, részben a nagy számú résztvevő, részben a rendőrség törvényellenes beavatkozása miatt.

Tüntetés Madridban

Forrás: https://sites.google.com/site/wikitrabajocrisis/consecuencias-de-la-crisis-espanola
Úgy tűnik, a spanyolok nem igazán találják a válságból kivezető utat. Kíváncsian várom olyanok hozzászólásait, akár itt a cikk alatt, akár a Facebook oldalon, akik kint élnek: mit tapasztalsz a válságból? Milyen a közhangulat? Mely konkrét intézkedések háborítják fel leginkább a spanyolokat? Érinti-e a szigeteket a felháborodás, és ha igen, mennyire?

Mivel remélhetőleg sokan már a nyaralást tervezgetitek, egy kis összeállítással szeretnék hozzájárulni a tervekhez. Barcelona vagy Málaga strandjait már rengetegen ismerik, ezért most szeretnék bemutatni néhány eldugottabb spanyol tengerparti részt, amitől garantáltan tátva marad a szád!
Playa de Cavallería, Menorca

Playa de Cavallería

Menorca szigetén, Cavallería falunál található ez a mézszínű tengerparttal rendelkező strand, mely alig egy kilométer hosszú. A turisták áradata nem ide irányul, ezért az érintetlen természet öleli körül, a tenger csodálatosan tiszta, és még iszapfürdőzésre is van lehetőséged.

Playa de Covachos, Santander

Playa de Covachos

Bár a “spanyol tengerpart” kifejezés hallatán elsősorban mindenki a déli részekre gondol, azért északon is vannak csodálatos strandok. Ilyen a Cantabria legszebb strandjának kikiáltott Playa de Covachos is. A tenger gyönyörű türkiz színű, az ezt körülölelő földnyelv pedig pazar látványt nyújt. A kis strand olyan eldugott helyen van, hogy a nudisták is szívesen látogatják.

Playa de Bolonia, Tarifa

Playa de Bolonia

Andalúzia egyik gyöngyszeme a tarifai tengerpart, ahonnan az afrikai földeket is látni lehet. Az öt kilométer hosszú tengerparti szakasz aranyszínű homokkal és áttetsző tengerrel büszkélkedhet, nem csoda, hogy sokak számára ez Spanyolország legszebb strandja. A helyenként harminc méter magas homokdűnéken igazi élmény a napozás!

Playa del Papagayo, Lanzarote

Playa del Papagayo

A Kanári-szigetek egyik legszebb strandja az úgynevezett Papagáj-strand Lanzarotén. Türkiz víz, aranyló, selymes homok, mindezt pedig a vulkanikus eredetű sziklák veszik körbe. A horizonton Isla de Lobos szigete és Fuerteventura is látható, maga a strand pedig számos egyéb turistalátványosság közelében terül el.

Cala Salada, Ibiza

Cala Salada

Ez a pár száz méteres kis strand egy védett kis öböl, mely csodás színeivel csalogatja a turistákat, a királyi család egyes tagjai is előszeretettel választják ezt pihenésük helyszínéül. Különlegessége még a közelben fekvő, fenyvesekkel teli dombok sokasága, amely picit szokatlan a tengerparti látvány mellett.

Neked melyik a kedvenc spanyol strandod? Köszönöm, ha megosztod élményeidet a többi olvasóval, így segítve egymást a nyaralásra való felkészülésben!

Még valami: indultam az Év Anyavállalata versenyen. Kérlek, szavazz te is, ha szereted a blogomat és úgy gondolod, akár nyerhetnék is!

Köszönöm! http://www.gazdagmami.hu/ev-anyavallalata-2014#38

Április 23-a a Könyv Napja, ezt a jeles dátumot pedig a spanyolok igen komolyan veszik. Utcai könyvárusok, kedvezményekkel csalogató könyvesboltok, író-olvasó találkozók várják a közönséget országszerte. Nézzük, hogyan változtak a spanyol olvasási szokások az utóbbi években és melyek az utóbbi időszak legolvasottabb könyvei!

A válság a spanyoloknál talán egyetlen területen hozott pozitív változást, ez pedig az olvasási szokások. A statisztikák szerint a spanyolok 63%-a olvas, ezzel már csak kevéssé maradnak el az európai átlagtól, ami 70%. A spanyolok most többet olvasnak, mint 2010-ben, köztük is az olvasó gyerekek aránya növekedett a leggyorsabban. Ettől függetlenül a könyveladási statisztikák enyhe csökkenést mutatnak. Ez a kettő úgy lehetséges egyszerre, hogy nőtt a könyvtári kölcsönzések száma, miközben csökkent az új könyvek eladása.

Spanyolországban az irodalom a legkelendőbb téma, ezt követik a társadalomtudományi könyvek (pszichológia, szociológia, stb.), majd a gyerekkönyvek.

Végül következzen a 10 legtöbb példányszámban eladott könyv Spanyolországban, 2014 folyamán:

1. Javier Ikaz – Jorge Díaz: Yo fui a EGB

2. Isabel Allende: El juego de Ripper

3. Miguel Ángel Revilla: La jungla de los listos

4. Julia Navarro: Dispara, yo ya estoy muerto

5. El Gran Wyoming: No estamos locos

6. Joel Dicker: La verdad sobre el caso Harry Quebert

7. E. L. James: Cincuenta sombras del Grey

8. Arturo Pérez-Reverte: El francotirador paciente

9. Clara Sánchez: El cielo ha vuelto

10. Almudena Grandes: Las tres bodas de Manolita

A könyvek tartalmát ebben a virtuális könyvesboltban olvashatod el: http://www.casadellibro.com/

Spanyolország, az országos ünnepeken túl, tele van izgalmas, veszélyes és roppant érdekes helyi tradíciókkal, melyek évszázadok óta elevenen élnek az ott lakók hétköznapjaiban. Galíciában például nem kevesebbre vállalkoznak minden nyáron, mint hogy lehozzák a hegyről a félig vad lovakat és levágják a sörényüket – ez a Rapa das Bestas.
A lovas ünnep több galíciai faluban is fellelhető, igazán híres azonban Sabucedo városka miatt lett, ahonnan a neve is ered. (A többi városban csak curro-nak hívják, a karámról, ahová beterelik a lovakat.) A sabucedo-i lovas napok egyike Galícia négy olyan ünnepségének, mely az állami döntés értelmében kivívta a “fiesta de interés turístico internacional” tisztet, ami valahogy így hangzik magyarul: nemzetközi turisztikai figyelemre méltó ünnep.

Mi történik a Rapa das Bestas-on?

Mint minden spanyol ünnepség, természetesen ez sem lehet csupán egy napos: július első szombat-vasárnap-hétfőjére teszik minden évben (az idén ez július 4-5-6). Szombat reggel egy misével nyitják meg az eseményeket, melyben San Lorenzot, a városka védőszentjét kérik, hogy védje meg a kihívásban résztvevőket mindenféle bajtól és balesettől. A helyi öregek szerint a szent kiválóan szerepel, mivel emberemlékezet óta nem történt súlyos sérülés az embert próbáló események alatt.

Jönnek a lovak a hegyről

Szombat délelőtt aztán a helyi legények és a környező falvakból érkező segítség elindulnak a hegyekbe, mely a városkát övezi és mintegy 200 négyzetkilométeren terül el. Ott legelésznek ménekre osztva a lovak: a besta a kancákat, a garañón a csődöröket jelenti. Elkezdődik a lovak lehajtása a hegyről, egyenesen a város főterére, ahol a felállított karámok, azaz a curro-k találhatók. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy ókori színházat: a középen lévő curro köré soronként emelkedő üléseket építenek, ahonnan a közönség nagyszerűen láthatja a hősies küzdelmet, amit a résztvevők a lovakkal folytatnak.

a közönség, középen a curro

Most jön ugyanis a java: az arra hivatott férfiak levágják a lovak sörényét és farkát, a fiatal csikókat pedig megbélyegzik – jobban mondva, mikrochipet ültetnek a bőrük alá, mivel mégiscsak a XXI. században járunk ugyebár. Talán ez kevésbé fáj a jószágnak, mint a pár évtizeddel ezelőttig bevett gyakorlat, amikor tüzes vassal égettek számot a nyakukba…

hősies küzdelem

Természetesen van itt még vásár és bál is az aloitadores, azaz a rapa-t végző férfiak tiszteletére és minden egyéb, ami három napba beleférhet.

A Sabucedo-i Rapa egyébként kicsit eltér a többi faluban megrendezett rapa-tól. Egyfelől, ezen a településen már a lovak hegyről leterelése is az ünnepség részét képezi, amelyen több százan, helyiek és környékbeliek vesznek részt. Másfelől, a rapa során, amikor a lovak nyírására sor kerül, a sabucedo-i férfiak nem használnak sem ostort, sem más fegyelmező eszközt az állatok kordában tartására, kizárólag az ügyességükre és a testi erejükre támaszkodnak.

csak férfierő

Ha épp arra jársz idén július elején, biztos, hogy egy egyedi hangulatú tradícióba csöppenhetsz bele! Addig is itt van a buli hivatalos oldala (igaz, rettenetes olvasni, mert fekete alapon fehér betűs, de azért ki lehet bírni): http://www.rapadasbestas.es/indexbfce.html?q=gl/node/46

Miközben Spanyolország VI. Fülöp, az új király beiktatását ünnepli, gyászolnivaló is akad: a tegnap esti csúfos, Chilétől elszenvedett 2:0-ás vereség után a spanyol fociválogatott csomagolni kényszerül a brazil futball világbajnokságról. Mit gondolnak az érintettek? Utánanéztem, hogyan nyilatkoztak a letört játékosok és a csapatkapitány.

Bár azt több focirajongó is állította, hogy Vicente del Bosque nem a megfelelő játékosokat válogatta össze a vb-keretbe, azt senki sem gondolta volna, hogy két csúfos, gólnélküli vereséggel ér véget a spanyol válogatott számára a brazil focivébé. Volt, akit a sajtó szóra tudott már bírni az érintettek közül, nézzük, ki mit nyilatkozott a szomorú esemény után!

Xabi Alonso:

“A kiéhezettségünk kiapadt és nem tudtuk fenntartani. Elveszítettük a rendíthetetlenségünket, a makacsságunkat és a lélekjelenlétünket. Talán, nem tudtuk fenntartani ezt az éhséget, ambíciót és meggyőződést ahhoz, hogy végigvigyük. Nem ugyanaz volt az érzés, mint más bajnokságokon. Mentálisan nem voltunk felkészülve, fizikailag pedig éppen hogy csak ott voltunk. Nem voltunk a helyzet magaslatán. Egyik meccsen sem tudtuk a helyzeteket uralni. Fáj a büszkeségünknek, de el kell tudni fogadni. Úgy, ahogy nyerni tudtunk, veszíteni is tudni kell. A dolgok változni fognak, a ciklusok pedig vereséggel szoktak zárulni.”

Úgy tűnik a nyilatkozat alapján, mintha Xabi Alonso tudta volna az elejétől kezdve, hogy valami nem jó, és hogy ezzel a jelenlegi hozzáállással nem fognak messzire jutni. A rossz megérzések beigazolódtak…

Iniesta is olyan félmondatot ejtett el, amiből arra következtethetünk: érezték, hogy nincs rendben valami.

“Ha nem jól csinálják a dolgokat, az lesz a vége, ami a vége lett.”

Fernando Torres, aki a második félidőben lépett pályára, már racionálisabban közelíti meg a kérdést:

“Az elemzéseket higgadt fejjel kell megejteni, nem jó most túl sokat mondani, mert a fájdalom még nagyon friss. Sokkal több foci volt bennünk, mint amit megmutattunk. Nem tudtuk megmutatni azt a válogatottat, aki itt van.” A nyilatkozat során szóba került a focisták fáradtsága is, mire ő ezt válaszolta: “Minden klub minden nagy játékosa fáradtan érkezett. Dél-Afrikában és a legutóbbi Európa Kupán is fáradtak voltunk. Ennek semmi köze az egészhez.”

Azt rebesgetik, több távozó játékos mellett talán az edző, Vicente del Bosque is otthagyja a spanyol válogatottat. Az ő szavai a chilei vereség után így hangzottak:

“Ez most a nyugodt átgondolás ideje lesz. A Szövetség szilárd és lesz rá idő. Senki számára sem szeretnék akadály lenni. Ha az elmúlt 25 napra gondolok, amit együtt töltöttünk, a hangulatra, ha azt mondják nekem, hogy az első szakaszban kiesünk, nem hittem volna el.”

A spanyol válogatott ma délelőtt utazott Curitiba városába, ahol hosszú napokat várnak, míg hétfőn pályára léphetnek Ausztrália ellen. Valószínűleg még aznap délután indulnak vissza Spanyolországba.

Az eredeti interjú részleteket itt olvashatod el: http://www.elmundo.es/deportes/2014/06/19/53a2ba2122601d67558b456d.html

Neked sincs étvágyad, amikor ilyen meleg van? A nehéz ételek helyett kifejezetten jólesik heti párszor egy kis saláta. A spanyolok a saláták mesterei, így összeszedtem pár spanyolos saláta receptet, itthon is hozzáférhető alapanyagokkal. Jó étvágyat, és várom a képeket az elkészült salikról!

1. Mediterrán saláta

Hozzávalók: 20 dkg fejessaláta, fél lila hagyma, 3-4 szem paradicsom, 1 keményre főzött tojás, 4 szál spárga, olivabogyó, olivaolaj, balzsamecet, só, oregánó.

A fejessalátát leveleire szedve megmossuk, majd a leveleket egy tálba rendezzük. Rávágjuk a paradicsomot, a spárgát, az olivabogyót és a lila hagymát. Meglocsoljuk kis olivaolajjal és balzsamecettel, sózzuk, meghintjük oregánóval, jól összeforgatjuk. Végül tetejére tesszük a negyedekbe vágott kemény tojást.

lechuga – fejessaláta

2. Lila káposztás saláta

Hozzávalók: 5 levél lila káposzta, 1 kisebb zeller, 1 főtt répa, 1/2 főtt cékla, 1 virsli, 5 dkg füstölt sonka, 1 kanál majonéz, 1/2 kanál ketchup, 1/2 kanál mustár, zöldfűszerek (menta, bazsalikom, petrezselyem).

A majonézt, ketchupot és mustárt összekeverjük a zöldfűszerekkel. Tetszés szerint pici olivaolajat is csurgathatunk bele. A nyers és főtt zöldségeket kis darabokra vágjuk ill. reszeljük, a virslit felkarikázzuk, a bacont apróra vágjuk. Ha mindez megvan, az összes hozzávalót beleforgatjuk a majonézes krémbe.

3. Rizses-avokádós saláta

Hozzávalók: 2 avokádó, 1 csésze főtt fehér rizs, 1 lila hagyma, 1 csésze párolt zöldborsó, 1 szál répa, 1 uborka, paprikával töltött olivabogyó, olivaolaj, citromlé, só, bors.

Az avokádót félbevágjuk, a magját eltávolítjuk, majd a húsát vékony szálakra vágjuk. A répát és a lila hagymát a meghámozott uborkával együtt felkockázzuk. Hozzáadjuk a párolt borsót és a rizst, majd a felkockázott zöldségeket. Összeforgatjuk a hozzávalókat az olivaolajjal, sóval és borssal ízesítjük. Ráfacsarjuk a citromlevet is (fél citrom leve elegendő). Végül paprikával töltött olivabogyót szórunk a tetejére.

4. Vidéki saláta

Hozzávalók: 4 szem krumpli, 1 lila hagyma, 2 paradicsom, 5 dkg fekete olivabogyó, 2 tojás, 2 olajos tonhalkonzerv, olivaolaj, só.

A krumplit és a tojást megfőzzük, majd hagyjuk kihűlni. Ha kihűlt, meghámozzuk és egy tálba kockázzuk a krumplit. Rátesszük a szintén kockára vágott paradicsomot és a finomra szeletelt lila hagymát. A tojásokat megpucoljuk, negyedekbe vágjuk és a salátához adjuk. A tonhalkonzervet és az olivabogyót jól lecsöpögtetjük, a salátához keverjük. Ha nem lett elég olajos a saláta, csurgassunk hozzá külön olivaolajat és hintsük meg kis sóval.

Nyami… Azt hiszem, most megyek a konyhába! Még több spanyol recept itt: http://www.recetascomidas.com/

A minap volt szerencsém beszerezni néhány igazi, spanyol gasztronómiai különlegességet. Aki jártas a spanyol konyhában, már biztosan találkozott jamón serrano-val, queso manchego-val, csicseriborsóval vagy olívabogyóval. Ezen jellegzetességek elkészítéséről, termesztéséről azonban nagyon keveset tudunk. Szuper érdekes cikksorozat a hasukat szeretőknek!

Spanyol sonka: leheletvékony szeletek

A jamón serrano

A tipikus spanyol sonka vörös, illatos és hajszálvékony szeletekre vágott. Azért hívják serrano-nak, mert tradicionálisan a sierra, azaz a hegyvidéki klíma alkalmas az elkészítésére. Nem is gondolnánk, hogy akár több évig is érlelődik egy serrano-i sonka! Íme, a folyamat:

- A malac feldolgozása során (lehet fehér vagy ibériai fajtájú) a hátsó combokat használják fel a jamón serrano-hoz. Először a sózás műveletét végzik el: hatalmas, sóval teli terembe, sóágyakra pakolják a sonkákat, ahol 1-5 fok és 80-90%-os páratartalom uralkodik. Egy sonkának kilónként egy napig kell állnia a sóban, tehát pl. egy 6 kilós sonka hat napig fekszik a sóágyon.

- Amikor a sószobából kiveszik a sonkát, gyakorlatilag már minden sót tartalmaz, amit elbír, csak épp ez még a felszíni rétegekben található. Most egy hosszú szakasz következik: meg kell várni, amíg a sonka sótartalma a mélyebb rétegekig is behatol. Ez az etap a zsírtartalomtól is nagyban függ, de általában 50-90 napot vesz igénybe. Ez alatt az idő alatt nem csak a só hatol egyre mélyebbre a sonkában, hanem a víz is távozik belőle, tehát kettős folyamat zajlik.

- Ezt követi a lemosás, amikor a felszíni sót eltávolítják róla. Innentől a folyamat még kényesebb, mivel a sonka gyakorlatilag ki van téve mindenféle baktérium és parazita támadásának, amitől eddig a só megvédte. Bár a teljes folyamat során rendkívül fontos a megfelelő páratartalom és hőmérséklet eltalálása, innentől egyedül ez mentheti meg a sonkát az enyészettől. Nem csoda, hogy a jamón serrano oltalom alá eső védjegy (kb. olyan, mint nálunk a “hungarikum” kifejezés): tényleg csak olyan üzem tud igazit készíteni belőle, amelyik maximálisan betartja a hagyományokat, az elkészítési szabályokat.

- A szárítás, érlelés szakaszába lép ezután a sonkakészítés: 6-9 hónapon át a jamón serrano egy speciális ventilációval ellátott és megfelelő hőmérsékleten tartott szobában pihen.

Érlelik a spanyol sonkát

- Ha ez is megvolt, minden egyes sonkának megmérik a súlyát és minőségellenőrzésen is átesnek. Ez dönti el, hogy mennyi időn át érlelik tovább: 6-18 hónapig terjedhet a végső szakasz. A késztermék csakis attól függ, milyen komolyan vették a szabályokat a készítés alatt.

Készen van a spanyol sonka

A jamón serrano értékesebb, tápanyagban gazdagabb, mint friss megfelelője. Kevesebb zsírt, de sokkal több fehérjét és ásványi anyagot tartalmaz, mint a friss sonka, épp ezért az élsportolók felkészülési szakaszának egy ideális étke lehet. Sajnos hozzánk nagyon kevés jut el belőle, és akkor is elég drága, de néha, ha összeakadsz egy-egy kisebb adaggal, érdemes megkóstolni!

Legközelebb a queso manchego sajt elkészítési titkait tárjuk fel. Addig is, iratkozz fel nyelvtani rendszerező e-tanfolyamomra!

Folytatom a gasztro sorozatot, ezúttal a világ legfinomabb, juhtejből készült sajtjával, azaz a queso manchego-val. Tapastálak elengedhetetlen eleme, fanyar íz és illat, világos szín az “ennyi nem elég” érzése kóstolás után: íme, Spanyolország leghíresebb sajtja, a queso manchego!

queso manchego, a leghíresebb spanyol sajt

Újabb eredetvédett élelmiszerrel van dolgunk, az Európai Unió ugyanis oltalom alatt álló márkává nyilvánította a queso manchego-t, amely Castilla-La Mancha tartományból származik és mindig juhtejből készül. A nagyszerű ízű sajtot előszeretettel ajánlják éttermekben a la mancha-i borok mellé, és a tapastálakon is megállja a helyét. Hogyan készül ez a híres sajt?

- A tejet kizárólag la mancha-i juhokból fejik, ez is a márka egyik jellegzetessége. A tartomány egész évben alkalmas a szabad legelős állattartásra. Miután a tejet sikeresen kicsalogatták az állatból, 4 fokra hűtik egy speciális tartályban.

- A tej ezután alvasztóba kerül, ahol természetes oltóenzimmel alvasztják meg. Ehhez 30 fokra kell melegíteni 45 percen át. Az alvasztási folyamatban az így nyert alvadt tejet szétvagdalják, míg rizsszemekhez hasonló részecskékké nem áll össze.

- A massza összerázása után még egy kicsit hevítik, egészen 37 fokra, mert meleg tejből könnyebben kiválik az alvadt rész.

- Az alvadékot formákba öntik és lesúlyozzák, hogy a maradék nedvességet is kipréseljék belőle.

- A következő lépés a sajt beazonosítása: minden egyes darabot külön sorszámoznak.

- Még egy kis préselés következik, hogy a sajt a belsejében elraktározódott nedvességet is sikeresen elveszítse.

- A sajt ezt követően visszakerül a kis formájába, csak ezúttal fejjel lefelé.

- Jöhet a sózás szakasza: a sajtot 1-2 napra sóba áztatják.

csinos csíkos spanyol queso

- A sajtot megszárítják és érlelik. A másfél kilónál kisebb sajtokat minimum 30 napig érlelik, az annál nagyobbakat 60 napig. Van azonban olyan sajt is, amelyet két évig érlelnek! Az érlelés egy különleges kamrában történik, ahol – mint ahogyan a jamón serrano esetében láthattuk – szigorúan szabályozzák a hőmérsékletet és a páratartalmat.

A queso manchego több évszázados múltra tekint vissza. Mivel a közép-spanyolországi régióban már nagyon régóta dívik a legelőn való állattartás, a sajtkészítés is igen korán kialakult. Spanyol néprajzi múzeumokban láthatunk is korabeli sajtkészítő eszközöket. A pásztorok továbbörökítették módszereiket, így a lehető legtisztább, legegyszerűbb formában készül Spanyolország leghíresebb sajtja, amely egyúttal fontos exporttermék is.

Remélem, meg tudod kóstolni egyszer! Ha már sikerült, írd meg, hogy ízlett! Hasonlít valamelyik magyar sajtra szerinted?

Annyira kedves neve van, hogy szinte halljuk a madárcsicsergést a borsóbokrokon. A spanyol konyhában változatosan felhasznált csicseriborsó nálunk kevéssé ismert, de reméljük, egyre többen felfedezik maguknak ezt a szénhidrátszegény, tápanyagban gazdag hüvelyes zöldséget, mely a világ melegebb felén mindenhol elterjedt.

itt csicseregnek a szemek

A csicseriborsó valószínűleg az ókori Görögország, Törökország területéről származik, onnan terjedt el világszerte. A terjesztésben persze a spanyoloknak is jutott szerep, akik a dél-amerikai kontinensre vitték át a bokrokat. Később Indiában is közkedvelt lett, ahol a mai napig fogyasztják.

A csicseriborsó hasonlít a mi zöldborsónkhoz, annyiban, hogy egy maximum 60 centisre megnövő kis bokron terem, hüvelyesként, és ezt is akkor szedik le, amikor már kezd sárgulni a szára. Abban viszont eltér, hogy egy kis hüvelyben 2-3 szemecske ül csupán, így kicsit melósabb egy zsáknyit összegyűjteni belőle.

így néz ki a csicseriborsó a bokron

Elnevezését kosfejre hasonlító formájának köszönheti: a latin Cicer arietinum szókapcsolatból az aries kost jelent. A csicseriborsószem két kicsi szarva miatt kapta ezt a nevet.

Érdekesség, hogy bár a spanyol konyha egyik legjellegzetesebb eleme, sokáig lenézettként szerepelt a csicseriborsó név az ételek között. A szegényebb rétegek fogyasztották, igénytelen növénynek tartották. Erre utal néhány vele kapcsolatos közmondás is, például: “por un garbanzo no se descompone la olla”, azaz, egy csicseriborsóért nem koszoljuk össze a fazekat. Méltó rangját azóta nyerte el a gasztrofanoknál, mióta kiváló tápanyagtartalma napvilágra került. 100 g csicseriborsó csupán 3,6 g szénhidrátot tartalmaz, ezzel egyértelműen veri az összes hüvelyest. Fehérje tartalma igen magas, bár ezek nem mind az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen aminosavakból kerülnek ki. Ezért érdemes – és szokás – a csicseriborsót tésztával vagy rizzsel kombinálva fogyasztani: együttes értékük már minden tápanyagigényt kielégít.

csicseriborsó főzelék, ezúttal hússal

A csicseriborsó a mediterrán étrend egyik alapja volt már az ókori Rómában is, ahol nyersen is és főzve is árulták a piacokon. Manapság a spanyol gasztrokultúrában főleg saláták elemeként fedezhetjük fel, de a belőle készült főzelék is népszerű, különféle húsfeltétekkel (pl. csirkecomb, sonka). Böjti napokon szokás csicseriborsó főzeléket fogyasztani, természetesen hús nélkül: nagypéntek tipikus étele több spanyol régióban is a szegényesen elkészített csicseriborsó főzelék. Ezen felül, az olyan híres ételeknek is alkotóeleme, mint a cocido madrileño.

Nálunk, ha is felbukkan, az szinte kizárólag üvegbe rakott konzerv formájában eshet meg, ami végülis nem olyan rossz, mert legalább nem kell sokat főzni, ha főzeléknek készül. Kuszkuszos, rizses saláták, köretek alkotóelemként is nagyon finom. Az én személyes kedvencem pedig egy saját kreálmány: csicseriborsó szendvicskrém. A konzerv csicseriborsót botturmixszal pépesítem, teszek bele mindenféle zöldfűszert (oregánó, bazsalikom, rozmaring), egy gerezd préselt fokhagymát, és vagy tejföllel, vagy tömlős sajttal kenhető massza állagúvá keverem. Lecsöpögtetett tonhalkonzerv is isteni bele, vagy akár aprított zöldhagyma… a lehetőségeknek csak a fantáziád szab határt!

Jó étvágyat! Evés közben pedig akár el is olvashatsz egy leckét a szókincsfejlesztő tanfolyamból.

Melyik az a termény, amelynek termesztésében Spanyolország a világon az első? Milyen fajtái vannak és hogyan fogyasztják a spanyolok? Mely más nemzetek versenyeznek a mediterrán térségen kívüli országok kegyeiért? Ezek a kérdések egytől egyig nem másra vonatkoznak, mint az olívabogyóra! Sok-sok érdekesség a cikkben!

olívabogyó, a mai főszereplő

A mediterrán térség országai termelik a világ olívabogyó termésének 95%-át. A fennmaradó 5%-on osztozik többek között Jordánia, Peru, Izrael, Chile vagy az USA. Mindegyikük közül azonban Spanyolország magasan viszi a prímet: 2011-es adatok szerint, a spanyol földeken összesen 2,5 millió hektáron folyt olívabogyó termesztés, egy hektáron mintegy 3 tonna bogyó termett és összesen 7 millió tonna olívabogyó került leszüretelésre. Hatalmas szám! Összehasonlításképp: a második helyezett Olaszország a spanyol termésnek még a felét sem tudta hozni, majdnem fele akkora területen, és a hektáronkénti termésátlag is elmarad a spanyoltól. Úgy néz ki, a spanyol földek kiválóan alkalmasak olívabogyó termesztésre!

Bár ránézésre az átlag magyar maximum a zöld olívabogyót tudja megkülönböztetni a feketétől, még Spanyolországon belül is rengeteg változata van a közkedvelt termésnek, amely mind önmagában, mind a belőle sajtolt olaj miatt a mediterrán diéta alapját képezi. Minden olívafajtának megvan a maga funkciója: van, amelyik húsossága miatt töltött bogyóként a legjobb, van, amelyik több olajat ad, ezért sajtolják és olívaolajat készítenek belőle, de olyan is van, amit szárítással vagy főzéssel tartósítanak.

művészi kompozíció

Az olívaolaj készítése, mint már megszokhattuk a védjegyes termékeknél az előző cikkekben, sok türelmet és nagy szakértelmet kíván. Amikor a bogyók 6-8 hónaposak, akkor a legmagasabb az olajtartalmuk, elérkezik tehát a szüret ideje. Ez általában ősz végére, tél elejére esik. Vagy megvárják, míg a bogyók lepotyognak a földre, vagy leverik/lerázzák a fákról a termést, miután nagy nejlonokat terítettek alá. A földre esett bogyóknál rizikóval is kell számolni: gombák támadhatják meg a bogyót az esetleges sérüléseken keresztül, vagy az olaj is távozhat a kis repedéseken, amikor átmossák. Épp ezért, a lepotyogott bogyót mindig külön gyűjtik, tárolják és külön is dolgozzák fel a fáról leszedettektől.

Régen szinte egyetlen módszert használtak a bogyók szedésére: egy hosszú bottal addig ütögették az olívafát, amíg le nem estek a termések. Mára már felismerték, hogy ezzel az agresszív módszerrel sokat árthatnak a fának és olyan rügyeket, ágacskákat is tönkretehetnek, amelyek a jövő évi termést hoznák, ezért teljesen visszaszorították az alkalmazását.

Ennek egyik szelídebb változata, amikor vibrálást okoznak egy traktorral a fa törzsén, a rázkódástól pedig leesnek a bogyók. Ez ma a legelterjedtebb módszer.

A szedés művelete után az olívabogyót szétválogatják, hideg vízzel megmossák és tartályokba gyűjtik, ahol várja, hogy elszállítsák a sajtolás színhelyére. Ott először szétzúzzák a bogyót, majd kisajtolják az olajat: a sajtoló tartályt 25-30 fokos vízzel melegítik körbe, hogy folyósabb legyen az olaj és könnyebben távozzon a masszából. Jön a kivonatolás: el kell választani a tiszta olajat a héjtól, magtól, hústól, ami szintén belekerült. Ezt ma főleg mechanikusan oldják meg, de a hagyományos sajtolók még nyomás alatt vitték végbe ezt a szakaszt.

Utolsó lépésként az elmaradhatatlan kémiai folyamatok zajlanak az előállítás során, amelynek végeredménye az áttetsző, aranyos színekben csillogó, jellegzetes illatú olívaolaj.

a csodás végeredmény

A válság és a politikai csatározások Spanyolországban is megtépázták az induló építőipari projekteket. Náluk is szép számmal akadnak olyan építkezések, amelyek szellemvárosként ugyan megállják a helyüket, de hogy mikor lesz belőlük az elképzelések szerinti város vagy városrész, azt senki sem tudja. Ilyen a “Ciudad del Medio Ambiente” projekt is.

tervrajz a spanyol környezetbarát városról…

Aki a Colores II. könyvet valaha kezébe vette már, tudja, hogy az 5. leckében a jövő időt egy spanyolországi építészeti projekten keresztül mutatják be. Az ottani szöveg szerint, a város Soria mellett fog felépülni, több száz lakást és jópár családi házat foglal majd magába, ahogyan sportpályákat, lóversenypályát, konferenciatermeket is. A projekt védett természeti értékek mellé épül majd, a Duero folyó közelébe. A behajtás csakis környezetbarát autókkal lesz lehetséges a városba. Ismerős?

Igencsak meglepődtem, amikor a minap a spanyol neten szembejött velem a város története - csak épp nem arról szól a cikk, hogy átadták és lehet költözni, hanem épp ellenkezőleg: a teljes projekt már több, mint egy éve áll, az eddig elkészült épületeket lassan a pusztulás veszi birtokba.

…és amennyi megvalósult belőle

Eredetileg több, mint 500 hektárosra tervezték a várost, 52 millió eurós költséggel. Ipari park, luxusházak, nemzeti lovaglóiskola, sportolási lehetőség, a Duero folyótól 300 méterre – kecsegtető környezetben épült volna fel a város, amit el is kezdtek összerakni 2010-ben. A tervezésnél azonban banális hibákat is elkövettek.

Az egyik ilyen, hogy a Duero folyót tápláló egyik patakot eltérítették, így a természetvédelmi terület egy részét most a kiszáradás fenyegeti. Hogy, hogy nem, az egész várost a Duero folyó árterületére tervezték, ennek következtében tavaly a fotón lévő kupolák fél méteres vízben álltak.

A politika is beleszól a tervezésbe. A projekt terveit 2005-ben fogadta el Castilla y León autonóm közösség vezetése. Akkor még a Partido Popular volt hatalmon. Az akkori Junta megvásárolt 500 hektár területet a projekt számára. 2013-ban azonban a mostani vezetés (PSOE) illegálisnak minősítette a projektet elfogadó törvényt és leállíttatta az építkezést, többek között környezetvédelmi okokra hivatkozva.

Amint látod, jövő idő helyett ma már maximum az imperfecto-t lehetne tanítani a projekt történetével… (“Szándék, ami nem valósult meg” címen.)

A cikket ez alapján a riport alapján állítottam össze: http://www.elmundo.es/espana/2014/08/31/540238afca47419b1b8b4579.html - itt képgalériát is találsz a fantomvárosról.

Ha többet szeretnéd a spanyolt gyakorolni, ingyenes email tanfolyamaimmal ezt megteheted! Iratkozz fel erre vagy erre, vagy akár mindkettőre!

A foci vb alatt kaptuk a hírt: lemond János Károly spanyol király, a trónt pedig fia, Felipe (Fülöp) veszi át. Spanyolországban azonnal megerősödtek a köztársaságpárti hangok, hiszen sokan csak fölösleges, minden funkciót nélkülöző koloncnak érzik a királyság intézményét. Úgy néz ki azonban, Fülöp első intézkedéseit megelégedéssel fogadták az alattvalók.

Fülöp beiktatása Felipe VI néven idén június 19-én

Az elmúlt évek botrányai (kezdve János Károly viselt dolgaitól egészen veje, Iñaki sikkasztási ügyéig, amelybe a lánya is belekeveredett) miatt a spanyol királyi családba vetett hit alapjaiban rengett meg a spanyoloknál. Fülöp, a trónörökös is látta, hogy alapvető reformokra van szükség, amelyek közelebb viszik a királyság intézményét a néphez, és amelyek egyúttal hozzáigazítják a spanyol királyságot a XXI. századhoz.

Fülöp bevezette azt az intézkedést, hogy a spanyol királyi család tagjai csak intézményi tevékenységet folytathatnak, abból is csak olyat, amit ő, a király engedélyez. A királyi családhoz érkező ajándékokat is szigorúbb kontroll alá fogja venni.

Fülöp felismerte, milyen sokszínű a spanyol nemzet, és ezt nem csak a nemzetiségekre, hanem a különböző vallási és szexuális hovatartozású csoportokra is értette. “Unidad no es uniformidad”, azaz: az egység nem egyenlő az egyformasággal, jelentette ki.

Hivatalos vacsorák helyett kötetlenebb formában lehet találkozni, beszélgetni a királlyal, ez is egy új intézkedés eredménye. A hivatalos ceremóniákon ezentúl szabadon megválaszthatják a résztvevők, hogy a keresztre, a Bibliára és az Alkotmányra, vagy csak ez utóbbira esküsznek fel. A szabad vallásgyakorlás korában ez olyan természetesnek tűnik, mégis idáig váratott magára a változtatás!

Augusztus elejéig Fülöp és felesége, Letizia öt államba utazott hivatalos útra (Franciaország, Portugália, Marokkó, Vatikán, Belgium), 17 hivatalos eseményen vett részt, 16 audienciát tartott és 11 megbeszélést hívott össze. Fogadta az összes magas rangú spanyol hivatalnokot, az első autonóm közösség pedig, ahová ellátogatott, Katalónia volt, ez is egyfajta gesztusként értelmezhető, a katalán elszakadási törekvések megerősödése ellenére, vagy talán épp ezért.

Azt mondják, az új spanyol király gondosan, előre megtervezte minden lépését: hová látogat, kiket visz magával, mit mond és miken változtat majd. A köztársasági hangok lassan elcsitulnak, a spanyolok pedig egyre nyitottabban figyelik Fülöp újabb intézkedéseit, mert végre azt érzik, hogy értük és nem ellenük van a monarchia.

Forrás: http://www.abc.es/casa-del-rey/rey-felipe-vi/20140804/abci-refuerza-monarquia-201408040939.html

Ingyenes spanyol szókincsfejlesztő e-tanfolyam kezdőknek itt!

Ha érdekel a spanyol konyhaművészet és ráadásként még spanyol nyelvet is tanulsz, csak idő kérdése, és egy spanyol receptoldalon fogsz kikötni. A főzési műveletek viszont speciális szókinccsel bírnak, így talán egyszerűbb lesz, ha először megnézed, milyen szavakkal fogsz összefutni egy spanyol receptben – azaz: mi mindent csinálhatunk az alapanyagokkal spanyolul?
LAVAR - ezzel kezdődik a legtöbb recept; megmosni

ESCURRIR - és ezzel folytatódik; lecsöpögtetni

PELAR - meghámozni

CORTAR - összevágni. Ezen belül sok kifejezéssel összefuthatunk: cortar en pedazos/en trozos – darabokra vágni; cortar en rodajas – felkarikázni; cortar algo por la mitad – félbevágni, stb.

PICAR - összevagdal, apróra vág; általában a hagymánál, friss fűszereknél találkozunk ezzel a szóval a cortar helyett

TROCEAR - darabokra vágni (ebből jön a trozo – darab – szó)

MEZCLAR - összekeverni

DORAR - megpirítani (pl. a hagymát az olajon); aranybarnára sütni

AÑADIR - hozzáadni (többnyire szilárd hozzávalót, pl. zöldséget, húst)

AGREGAR - szintén hozzáadni, többnyire ízesítést (pl. ecetet, sót)

RETIRAR - lehúzni, pl. a héját valaminek: retirarle la piel, vagy lehúzni a serpenyőt a tűzről: retirar la sartén del fuego

COCER - párolni

HERVIR - forralni, felforralni

REPOSAR - kb. “nyugodni hagyni”, pihentetni (pl. rizst a párolás során). Általában így fordul elő: Deja que repose unos minutos. – Hagyd, hogy nyugodjon pár percet.

SALAR - megsózni

BATIR - összekeverni (turmixolni)

CALENTAR - felmelegít

ENTIBIAR - langyosra hűt

ENFRIAR - kihűt

REMOVER - megforgat, átforgat

VERTER - kiönt, ráönt

A recepteket hagyományosan felszólító módban írták, de ma már egyre gyakrabban látom azt az interneten, hogy egyszerűen főnévi igeneves alakban hagyják az igét. Talán amiatt, hogy a spanyoltanulók is könnyebben megértsék? Lehet!

Ha minden okés, akkor itt egy recept spanyol nyelven:

Ensalada rusa

6 patatas medianas

2 zanahorias

200 gr. de guisantes

300 gr. de judías verdes

200 gr. de atún en aceite

4 huevos duros

2 pimientos morrones

4 pepinillos

250 gr. de mayonesa

Perejil

Sal

Cómo hacer Ensaladilla rusa paso a paso

Lavar las patatas y cocerlas enteras y con piel en una cazuela con agua y sal; a los 10 minutos, meter la zanahoria en trozos y los guisantes; a los 15 minutos, las judías en trozos. Dejar 5 minutos más y escurrir las hortalizas.

Mientras, cocinar 8 minutos los huevos en otra cazuela. Enfriar y pelarlos, reservando uno para decorar; pelar las patatas.

En una fuente amplia, verter las hortalizas; trocear los huevos e incorporarlos a la fuente con el atún y los pepinillos en rodajas pequeñas.

Verter por encima la mayonesa y adornar con el huevo reservado, unas tiras de pimiento y perejil picado. Enfriar 2 horas.

Ha van kedved szórakozni vele, tedd át felszólító módba!

Spanyol viccek, hírek, bölcsességek Facebook oldalamon: https://www.facebook.com/spanyolonline

Aki járt már Spanyolország valamelyik nagyobb városában, biztosan látott zöld és fekete nyilakkal telenyomott nejlonszatyrot, elsétált a legnagyobb spanyol bevásárlóközpont-lánc egyik épülete előtt, de még az is lehet, hogy belülről is látott El Corte Inglés-t. Honnan indult a lánc és hogyan lett az egyik legismertebb spanyol márka? Történet a kezdetektől.

El Corte Inglés embléma

Mint minden sztori, ez is egy merészet álmodó kisemberrel kezdődik. Az El Corte Inglés (Az Angol Szabás) egy 1890-ben alapított, pici madridi szabóság volt, amely három utca kereszteződésénél állt. 1935-ben ezt a szabóságot vásárolta meg Ramón Areces Rodríguez, amelyhez az anyagi hátteret kezesként a nagybátyja, César Rodríguez biztosította. 1939-ben, a spanyol polgárháború végeztével aztán megvásároltak egy újabb ingatlant az egyik utcában a háromból, így annak földszintjén, valamint az első két emeleten megindulhatott a kereskedés. 1940-ben Ramón megalapítja a céget El Corte Inglés néven, az első elnök nagybátyja lesz.

A névadó kis szabóság

1945-ben tovább bővül a kereskedés: már az épület 5 szintjén, összesen 2000 négyzetméter területen árulják ruháikat. Jobban mondva, már akkor sem csak ruhák alkották a repertoárt, ennek köszönhető, hogy kialakítják a különböző eladási osztályokat az épületen belül. Ehhez a felosztáshoz az El Corte Inglés a mai napig ragaszkodik, ebben tehát eltér az itthon ismert plázáktól.

Csupán pár év leforgása alatt sikerült szert tenniük a teljes szomszédos ingatlanra is, Ramónék így megduplázták az eladóteret és kínálatukban egyre inkább tudtak alkalmazkodni a korabeli vásárlói igényekhez.

A hatvanas években indult el a hálózatos terjeszkedés: új központ Madridban, valamint új bevásárlóközpontok Barcelonában, Sevillában és Bilbaoban fémjelezték ezt az évtizedet. Ez az elképesztő tempójú terjeszkedés a kilencvenes évek közepéig folytatódott, gyakorlatilag minden autonóm közösség fővárosában legalább egy központot nyitottak. A piaci réseket felismerve, megvetették a lábukat olyan új területeken is, mint az utazás vagy a biztosítások. A leányvállalatok száma egyre nőtt, ma már egy tucatnyi cég tartozik az El Corte Inglés cégcsoportba, amelyek különböző üzleti területeket fednek le.

Amikor Ramón 1989-ben meghalt, utódjául Isidoro Álvarez lépett, aki már a hatvanas évektől kezdve a cégnél dolgozott. Mire ő lett az elnök, már tökéletesen ismerte a vállalati struktúrát, irányelveket. A cégcsoport része többek között a Supercor és a Hipercor szupermarketlánc, amely a kétezres években úgy adta-vette különböző szupermarketeket, ahogy más a mobilját cserélgeti. A Carrefour csoporttól öt hipermarketet vettek át, a Marks & Spencer márkától pedig, amely 2001-ben úgy döntött, kivonul Spanyolországból, kilenc épületre tettek szert. Ez pedig csak pár kiragadott példa a széleskörű céges tevékenységből és a sok-sok megvalósult adásvételből!

Elmondhatjuk tehát, hogy az El Corte Inglés szekere szépen száguld. A spanyol sajtóban augusztusban megjelent hírek szerint, a cégcsoport 2013-ban 6,2%-kal növelte profitját az azt megelőző évhez képest. Ez a szép eredmény a 722 millió eurós éves forgalomból adódott. Nem csak pénzügyi értelemben tudatos a cég: számos áruházukat a környezettudatosság jegyében építették át és elérték, hogy károsanyag-kibocsájtásuk 32%-kal csökkenjen.

Ha legközelebb Spanyolországban jársz, térj be te is egy El Corte Inglés-be, hogy belülről is láthasd a spanyolok egyik legismertebb, legerősebb márkáját!

Honlap: http://www.elcorteingles.es/

Spanyol e-bookok nyelvgyakorláshoz itt: http://spanyolonline.hu/spanyol-e-book-kezdoknek-es-haladoknak

Innen, Európa közepéről nézve is elég sok sztereotípia él a fejünkben a spanyolokról és a latin-amerikaiakról. Azt hihetnéd, hogy a spanyolajkúak jobban ismerik egymást és nincsenek fals elképzelések a spanyolul beszélő nemzetek között. Pedig dehogynem! Ezzel akkor szembesültem, amikor megtaláltam egy nagyon jó fotót a neten.

Sztereotípiák

Erről a képről lenne szó. Már önmagában is beszédes, ami azonban igazán felkeltette a figyelmemet, az a kommentek áradata, ami a kép alá érkezett. Minden kommentelő írt egy mondatot, hogy szerinte mi maradt ki a képről. Ezekből a kommentekből szemezgetek ide, te is meg fogsz döbbenni, mennyi berögzült elképzelés él más nemzetekről a spanyolajkúak között is!

A hozzászólások között vannak igazán viccesek is, de olyanok is, amelyek elgondolkodtathatnak minket. Egyfelől azzal kapcsolatban, a mi fejünkben is mennyi marhaság él egy-egy nemzet vagy nemzetiség vélt vagy valós tulajdonságairól. Másfelől, világosan látszik, hogy mindenki mindenkiről gondol valamit, és az általában hamis…

Idézek a kommentekből:

1. Nem minden latin-amerikai utálja a spanyolokat.

2. Nem minden mexikói kövér, drogkereskedő, taco-zabáló mariachi zenész.

3. Az egyik kommentelő nagyon jó kis közmondást is megosztott: “No juzgues un libro por su portada” – ne ítélj meg egy könyvet a borítója alapján…

4. Nem minden spanyol öl bikát.

5. Nem minden argentin iszik maté teát és imádja a cumbiát.

6. Nem minden spanyol szeret sziesztázni flamenco zene hallgatása közben, miután megette a maga paella- és tortilla de patatas-adagját.

7. Nem minden kolumbiai drogfüggő drogkereskedő.

8. Nem minden amerikai az USA-ban él – spanyolul ez így hangzik: no todos los americanos son estadounidenses. A latin-amerikaiakat zavarja, hogy az “americano” szóra sokaknak csak az USA-beliek ugranak be, pedig az egész amerikai kontinens lakosságára érvényes a kifejezés. Azt hiszem, ez teljesen jogos, ha már egyszer van külön szavuk az USA-beliekre!

9. Másik ilyen elnevezéssel kapcsolatos kritika, amit többen megfogalmaztak, hogy a “latino” szóra mindenki a mexikóiakra asszociál, pedig valójában minden nemzet “latino”, amelyik újlatin nyelvet beszél. A fenti képen is látszik (“No todos los latinos somos mexicanos”), hogy főleg az USA-ban valamiért azt hiszik az emberek, hogy a Latin-Amerikából érkező csak mexikói lehet, ezt pedig sérelmezi a többi nemzetiség.

10. Nem minden perui műveletlen.

11. Nem minden venezuelai mulatozós alkoholista.

12. Nem minden spanyol rasszista, és nem minden spanyol munkanélküli.

13. Nem minden argentin nagyképű, önimádó tolvaj.

+1. Nem minden spanyol galíciai. – Ebben pedig egy újabb sztereotípia bújik meg. A galíciai szinonimája az idők során valahogy a “buta”, “tudatlan” jelző lett. Amikor a spanyolok azért reklamálnak, mert galíciainak nevezik őket a latin-amerikaiak, valójában azt sérelmezik, hogy ez egyenlő a “tudatlan” megnevezéssel.

Amint látod, bonyolult az ügy!

Szívesen vennék olyanoktól hozzászólást, akik valamelyik spanyolajkú országban élnek: ők hogyan látják, mennyire kakaskodnak egymással ezek a nemzetek? Ki mit gondol a másikról, mennyire mélyen élnek a tudatukban a többi nemzettel szembeni előítéletek?

Október 12-e a “spanyolság napja” Spanyolországban, hiszen 1492-ben ezen a napon ért Kolumbusz Kristóf a messzi Ámerika földjére. Az az év viszont sokkal mozgalmasabbra sikerült Spanyolországban, hiába, hogy csak ezt az egy jeles eseményt ismeri a világ. Íme, egy kis történelmi visszatekintés a messzi Hispánia földjéről!
Az “El Día de la Hispanidad” ünnepe (melynek visszásságairól itt írtam egy cikket) arra a nevezetes napra emlékezik, amikor Kolumbusz Kristóf, alias Cristóbal Colón a Guanahaní-szigeteken (Bahamák) kikötött három hajójával, a Santa María-val, a Nina-val és a Pinta-val. A területet azonnal a Spanyol Királyság felségterületének nyilvánította és kitűzte a spanyol zászlót (amely természetesen akkor még máshogyan nézett ki, mint most).

Ilyen volt a Santa María

Míg az amerikai kontinensen a hódítás, azaz a conquista zajlott, az európai anyaország a visszahódítás, avagy a Reconquista utolsó etapját élte meg. Talán tudod, hogy az arabok hétszáz éven át tartózkodtak Hispánia földjén, ez alatt a hétszáz év alatt pedig, a legészakibb területeket kivéve, az összes létező földdarabot leigázták. És bár a spanyolok sokat köszönhetnek a muzulmánoknak a tudományok, a művészetek és a kultúra terén, azért már az elejétől arra törekedtek, hogy kiűzzék a betolakodókat a spanyol földekről, ami azt hiszem, érthető is. (Magyar párhuzammal: mi is siettünk kisöpörni a törököket itthonról, pedig a mai napig profitálunk abból, hogy itt voltak – nélkülük talán sosem vált volna Magyarország a termálfürdők Mekkájává.)

Boabdil, az utolsó muzulmán király

1492-ben aztán a Reconquista elérte csúcspontját: január másodikán az utolsó területet, a Granadai Királyságot is sikerült visszahódítani az arabok kezéről. Az utolsó arab király, Boabdil, Andalúzia hegyei közé vonult vissza. Innentől fogva kezdődik a spanyol aranykor is: a rengeteg hódítás az amerikai kontinensen, a temérdek beáramló arany, kincs és egzotikus gyümölcsök, az egyre erősebb belső egység teszik Spanyolországot a világ urává a XVI. században, egy olyan birodalomban, amelynek határain belül “sosem ment le a Nap” (mivel annyi országot hódítottak meg Dél-Amerikától a Fülöp-szigetekig, hogy valahol mindig nappal volt a birodalmon belül).

1492-ben történt a szefárd zsidók kiűzése is Hispánia földjéről. Szefárdoknak nevezik az Ibériai-félszigeten őslakos zsidókat. Az 1492-ben kiutasított szefárdok vagy Németalföldre vándoroltak, ahol nagy szerepük lett a gazdaság fellendítésében, vagy az amerikai kontinensre emigráltak a hódítók hajóin, hogy új életet kezdjenek az Újvilágban.

Az utolsó említésre méltó történelmi esemény 1492-ből a Kanári-szigetek meghódításának kezdete. La Palma szigetével kezdődött a hódítás, Alonso Fernández de Lugo vezetésével, aki csellel foglyul ejtette a sziget akkori indián uralkodóját. A következő évben már spanyol kézre került a sziget, más szigetekkel együtt. Utolsóként Tenerifét hódították meg a spanyolok.

Vadregényes táj La Palma szigetén

Mindez ma már történelem, de ebből is láthatjuk, mennyi fontos múltbéli esemény befolyásolta azt, hogy a jelenkori Spanyolország az legyen, ami: egy kulturálisan és földrajzilag sokszínű, nyitott ország.

A muzulmánok hétszáz éves spanyolországi tartózkodása szerencsénkre nem múlt el nyom nélkül. Szemet gyönyörködtető épületek, meglepő építészeti megoldások, hatalmas belső kertek és a mindenütt, örök körforgásban jelen lévő víz jellemzik az arab műemlékeket, melyekből a legszebbeket, leghíresebbeket szeretném most neked pár szóban bemutatni.
Bár a spanyolok sok műemléket leromboltak és sokat átalakítottak, szerencsére ők is értékelték a szépet és nem az öncélú pusztítás volt a lényeg. Ennek köszönhető, hogy rengeteg arab épület megmaradt eredeti pompájában, vagy kis átalakítással. Talán nem is baj, hogy némelyiket katolikus templommá építették át, hiszen amellett, hogy megcsodálhatjuk eredeti szépségét a műemléknek, még a kultúrák nagyon sajátos, csak itt jelen lévő keveredését is ámuldozva szemlélhetjük.

1. Granada, Alhambra

Csipkés oszloperdő az Alhambra-ban

Az egész várost uralja a Granada fölötti dombokon elterülő hatalmas épületegyüttes, ahová szűk kis utcákon juthatunk fel, és ha ott vagyunk, garantált a két órás sorbanállás a jegyért, hacsak nem volt annyi eszünk, hogy megvegyük előre. 1984-ben az Unesco a világörökség részévé nyilvánította a palotaegyüttest, amelyet Boabdil, az utolsó muzulmán király könnyezve adott a spanyolok kezére az 1492-es visszahódításkor. Itt a legjellemzőbb az arab építészet csodálatos vívmánya, a csipkeszerű oszlopcsarnokok erdeje és az ezeket megtörő, szökőkutas vagy medencés belső kertek. Óriási élmény végigsétálni a tujaoszlopok között és megcsodálni a több száz éves, de ma is élő kőfaragványokat. Valóságos arab hercegnek/hercegnőnek érzi magát az ember!

2. Sevilla, Alcázar

Csodás faragvány az Alcázar oldalán

A palota még a IX. században épült, az akkori arab uralkodó parancsára, és a manapság ez a legépebb arab palota Spanyolországban. Később a spanyol uralkodók hozzányúltak, de végig szem előtt tartották a muzulmán jellegzetességek megőrzését. 1360-ban például, az akkori katolikus uralkodó, Pedro el Cruel egyenesen Granadából hozatott arab munkásokat, hogy a felújítást az Alhambra mintájára végezzék.

3. Sevilla, la Giralda

La Giralda, éjszakai díszvilágításban

Az Alcázarhoz építve találjuk a Giralda tornyát, amely 1184 és 1198 között épült. Minaretként funkcionált az akkori muzulmán templom mellett. A teteje eredetileg bronzból készült, de az megsemmisült az 1355-ös földrengésben. A XVI. században aztán a már katolikussá visszahódított város építésze egy harangtornyot emelt a kilátóra. Tetejéről elénk tárul a csodás sevillai panoráma.

4. Zaragoza, Aljafería

Az Aljafería egyik belső kertje

A szépséges palota szintén annak köszönheti páratlan állapotát, hogy Aragónia királyai szemet vetettek rá és átépítették maguknak, amikor a muzulmánok elhagyták a félszigetet. Ami kívülről európai kastélynak tűnik, az belül csipkés oszlopfaragványokat, csodás kerteket és szépen megmunkált teraszokat rejt, akárcsak granadai nagytestvére.

5. Córdoba, Mezquita

Mezquita, oszlopcsarnok

Az eredeti épületet, amely aztán később bővítésre került, még a VIII. században emelte Abd-al-Rahman uralkodó. A visszahódítást követően a város gótikus katedrálisát az arab műemlékhez építették hozzá, a méretei így lenyűgözőek: több, mint egy óra kényelmes séta, mire teljesen bejárod minden zegzugát. 24.000 négyzetméteres! Ezzel a világ második legnagyobb mezquitája, a mekkai után. Érdekes élményt nyújt az is, amikor találkozol egy-egy feszülettel vagy Mária-szoborral, de a fölötte lévő boltív arab ornamentális díszítésű. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az arab mezquita a katolikus templom helyére épült, amelyet 100.000 dénárért vásárolt meg Abd-al-Rahman.

Remélem, tetszett ez a kis építészeti kalandozás! Ki tudja, a jövő nyári vakációd alkalmával talán élőben is láthatod valamelyiket… Ha addig szeretnél egy kis spanyoltudást magadra szedni, iratkozz fel az ingyenes 30 leckés szókincsfejlesztő tanfolyamomra itt!

Setenil de las Bodegas egy kis spanyol falu 3000 lakossal, Cádiz provincia északkeleti részén. A szokásos, fehérre meszelt tüneményes házikókon kívül nem is lenne itt semmi érdekes, ha a falu nem egy gigantikus szikla alá épült volna. Talán nem volt hely másutt letelepedni, vagy mi az oka, hogy az őslakosok épp itt választottak lakhelyet? Egy újabb mágikus hely Spanyolföldről!

Setenil de las Bodegas

Setenil története még a középkorba nyúlik vissza. Abban az időszakban történt az első letelepedés a hatalmas szikla alatt. Az óriási kőtömb majdnem a teljes falu fölé benyúlik.

A szikla már a történelem előtti időkben jelen volt az itteni primitív letelepültek életében: ez volt a teteje annak a barlangrendszernek, ahol az ősök természetes menedéket találtak az időjárás viszontagságai elől. A római korban aztán egy kis település is létrejött a közelben, Laccipo néven. A jelenlegi falu helyén azonban csak a középkorban alakult ki az első település.

Ilyen a setenili bár belülről…

Néhány bejegyzéssel ezelőtt szó volt a 700 éves arab hódításról Hispánia földjén. A spanyolok visszahódító hadjáratsorozata, azaz a Reconquista egyik fontos állomása lett Setenil települése, ugyanis Granada felé itt ment át az út. Ostromok sora után, végül 1484-ben sikerült visszaszerezni a települést az araboktól. (És mint tudjuk, 1492-ben már Granadát, mint az utolsó muzulmán menedéket is sikeresen visszavették a spanyolok.)

…és kívülről

Setenil falujához egy másik legenda is kapcsolódik. Állítólag Isabel I la Católica, azaz I. Katolikus Izabella királynő (minden spanyol királynők legkirályabbika) fiúgyermeket hozott itt a világra, aki azonban születésekor meghalt. Sebastián lett volna a neve. Az ő emlékére állították fel a település első templomát, San Sebastián pedig a falu védőszentje lett.

Fehér házak, nagy sziklák

Setenil házikói patyolatfehérek, ezért felkerültek Cádiz provincia “Ruta de los Pueblos Blancos” turistaútvonalára, amely a fehérre meszelt, tipikus mediterrán településeket foglalja magában. A hatalmas, falu fölé magasodó szikla miatt azonban ez a falu más, mint a többi. Az oda látogatók egyöntetű véleménye szerint olyan élmény éri ott az utazót, amit soha nem fog elfelejteni.

Ha épp Andalúziában jársz, te se hagyd ki Setenil de las Bodegas-t!

Forrás:

http://www.setenil.com/turismo/

http://www.setenil.com/#/Turismo%20de%20Setenil

Spanyolország különböző régióiban kicsit másképp emlékeznek meg Mindenszentek Ünnepéről. Vannak általános szokások, de csak egy bizonyos tájegységre jellemző elfoglaltságok is. És mivel a spanyolok (is) szeretik a hasukat, erről a napról sem hiányozhatnak a tipikus édességek. Lássuk, milyen egy november elseje Spanyolországban!
A spanyoloknál is teljesen elterjedt és általános szokás, hogy elhunyt szeretteik sírját meglátogatják, virágot visznek a temetőbe és imádkoznak – a hívők legalábbis. A temetői előkészületek is hasonlók, mint nálunk, ezt jól szemlélteti Pedro Almodóvar ‘Volver’ című filmjének nyitó jelenete, ahol az asszonyok szorgosan suvickolják elhalálozott hozzátartozóik síremlékeit.

Az egész országban elterjedt, hogy november elején megjelennek a cukrászdában a tipikus édességek. Az egyik a “huesos de santo”, azaz a szent csontok, amely egy kis marcipánrúd édes krémmel töltve, és valóban úgy néz ki, mint valami relikvia egy szent sírjából… A másik pedig a “buñuelos”, azaz a fánkok. Ezt pont úgy kell elképzelni, mint nálunk az olajban kisütött kelt fánkocskákat. Ezt esetenként csokoládés krémmel, lekvárral töltve árulják.

a szent csontok, azaz a huesos de santo

Cádizban bukkanhatunk az első igazán sajátos és szerintem rendkívül groteszk november elsejei ünnepre, Tosanto néven. A városban malacokat, csirkéket öltöztetnek maskarába – na nem élőket, hanem pl. malacfejeket maszkíroznak el és rendezik őket jelenetbe… A jelenetek, malacok egy-egy híres ember, celebritás kifigurázását hivatottak elkövetni, vagyis az egész ünnepség tulajdonképpen egy torz tükör az aktuális társadalom felé.

Tosanto-s malacok Cádizban

Sevilla környékén a temetői látogatást egy rétre látogatás követi, amikor is kis élelmiszeres kosárkákkal kivonulnak a hagyománytisztelők egy napot eltölteni a természetben. Egyes falvakban csak a férfiak kiváltsága volt ez, míg a nők otthon imádkoztak a halottakért, ma már viszont az egész család kirándul egyet. Van, ahol Tozanto ennek az ünnepnek a neve, van, ahol Día de la Mochila (a hátizsák napja) néven terjedt el. A kosár (vagy hátizsák) az ünnepkör tipikus édességeit és szárított gyümölcsöket rejt.

Castilla-La Mancha tartományban egy másik édesség is megjelent az ünnephez kapcsolódóan, melyet a “migas de niño” (a kisgyerek fészke) névre kereszteltek. Az édességnek létezik a “migas de hombre” (a férfi fészke) változata is, amely sós ízű.

a kisgyerek fészke

Katalóniában a “castañada” ünnepe terjedt el ezen a napon, melyet talán gesztenyekóstolásnak fordíthatnánk. A sok sült gesztenye és gesztenyés édesség mellett különböző programok várják a falvakban a turistát. Nem csak itt, hanem az ország más részein (például Murciában is) elterjedt szokás az aznapi vásár megrendezése, ahol virágokat és otthon készített, tipikus “mindenszenteki” édességeket lehet vásárolni.

Ha kint élsz Spanyolország valamelyik részén, nagyon szívesen fogadjuk hozzászólásodat arról, milyen is volt Mindenszentek Ünnepe és Halottak Napja a te lakhelyeden!

Babaugrás Spanyolországban

Miért tüntetnek a spanyolok állandóan?

A legszebb ismeretlen spanyol strandok

Mit olvasnak a spanyolok?

Vadlovak Galíciában – la Rapa das Bestas

Hétfőn hazamegy a spanyol fociválogatott

Spanyol saláták a kánikulára

Spanyol ínyencségek: a jamón serrano

Spanyol ínyencségek: a queso manchego

Spanyol ínyencségek: a csicseriborsó

Spanyol ínyencségek: az olívabogyó

Környezettudatos spanyol város – romokban

Az új spanyol király első hónapjai

Egy spanyol recept szókincse

Az El Corte Inglés története

Sztereotípiák – ki, kiről, mit gondol?

1492 – Kolumbuszon túl

A leghíresebb arab műemlékek Spanyolországban

A sziklák alatt élő spanyol falu

Mindenszentek ünnepe Spanyolországban